Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Mérlegen az 1987/88-as tanév

Mérlegen az 1987/88-as tanév Az elmúlt tanév a közoktatás fejlesztésének, az oktatási törvény hatályba lé­pésének sajátos tanéve volt. A reményekkel és az elvárásokkal szemben olyan negatív társadalom- és gazdaságpolitikai hatások sújtották a közoktatást, amelyek nem az intenzív Jej- lesztést, hanem a szerény szinten tartást feltételezik. összefoglaló feladatainkat a VII. ötéves tervi fejlesztések folytatása, az ál­talános iskolai és óvodai nevelés korszerűsítése, a középiskolai oktatás kondíciói­nak (növelése és erősítése osztották meg. A tanév közben lépett be a személyi jövedelemadó bevezetésével összefüggő, úgynevezett bruttósitási kampány és (meglehetősen későn) a pedagógus-bérrend­szert módosító jogszabály. Az országos tendenciák Heves megyére vonatkozóan is nehézségek és prob­lémák köré vonták a munka súlyát. A közoktatási intézményekben azoknak a problémáknak, feladatoknak a vi­lágos átlátása hiányzott, amelyek az oktatási rendszer fejlesztési útjának köve­tésével függnek össze. Heves megyében is jellemző, hogy az oktatás eszközhiá­nyos terület. Ugyanakkor az elvárások konkrétan és határozottan jelentkeznek úgy a lakosság, mint a vertikális oktatási rendszer oldaláról is. Az intézményeket fenntartó és működtető közösségek és testületek, valamint az intézmények vezetése, görcsös erőlködésével sikerült részben eredményes lé­pésekkel a közoktatás bázisán vagy ahhoz relatíve közelítő szinten pozícióinkat megőrizni. A tantestületek, az intézmények közhangulata nyugtalan. A jelenlegi gaz­dasági és társadalmi körülmények között, a közoktatási dolgozók nem vagy csak nehezen tolerálják az őket érintő, kedvezőtlen hatásokat. Ennek a jelenségnek külsőséges és nyilvánvaló jelei is mutatkoztak; az 1988. januári bruttósítás kö­rüli, már-már hisztériás hangulat, a közoktatási dolgozók megyei parlamentjének történései, a pedagógusnap előtti feszültségek stb. Mindezek következményeként, általában és összességében kényszerülünk meg­állapítani, hogy az intézmények egy részében a tanév folyamán csökkent a nevelő­oktató munka színvonala, arányt vesztett módon alulmaradt a vezetői munkában a pedagógiai irányítótevékenység, sok volt a kényszerű határozatlanság és bizony­talanság. A néhány éve megtervezett célok és elkezdett folyamatok intenzitásuk­ban és eredményességükben kérdőjeleződtek meg. Megyénk politikai, állami és társadalmi szervezetei folyamatosan regisztrál­ták a közoktatásban érzékelhető problémákat. Mindezek mellett a megoldás lehetősége többségében túlmutatott a megye keretein. Az előbbiekben vázolt, globális helyzet következő részletekben elemezhető: ÓVODÁK A közoktatás legalsó fokán működő intézmények a megyébenJ az országos átlagnál némiképp kedvezőtlenebb körülmények között dolgoztak. Az egy csoport­ra jutó gyermeklétszám tekintetében az országos átlaghoz viszonyított helyzetünk nem javult. Sok a 31-nél magasabb csoportlétszámú közösségek aránya (15,39°». ugyanez országosan 13,3" „)• A helyek kihasználtsága mérséklődött, 101,9° ,,-ról 99,44" 0-ra, amely még mindig magasabb az országos átlagnál. Külön figyelemre méltó ez akkor, ha számításba vesszük, hogy megyénkben még a korábbi norma szerinti helyszámitással dolgozunk. Az óvodai csoportra jutó óvónők száma maga­sabb az országos átlagnál (2,14). Az elmúlt tanévben az óvodai .helyfejlesztés és azzal párhuzamos megszüntetés eredményeként, a helyek száma 7-tel csökkent. Ez a gyermeklétszám csökkenésével nem arányos, de kedvező folyamat. A VII. ötéves tervi fejlesztések között továbbra is első helyen tartjuk nyil­ván a kistelepülések óvodai ellátását. 1988 szeptemberében Bodonyban és Erken lép működésbe új óvoda. Az óvodai nevelőmunka egyik legfontosabb, aktuális feladata volt a fejlett­ség szerinti beiskolázás végrehajtása, amelyről a főhatóságnak 1988 tavaszán szá­mot adtunk. A megyei helyzetkép az óvodai, általános iskolai és a nevelési tanács­adói pedagógusok, egyéb munkatársak szakszerű és felelősségteljes munkájáról árulkodott. A legfontosabb tartalmi tapasztalatunk ezzel kapcsolatban, hogy a nyári hónapokban született 6 éves gyermekek döntő többsége az óvodai nevelés • Pedagógiai műhely 66

Next

/
Thumbnails
Contents