Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - HAGYATÉK - Gábor László: Beszélgetés a székesfehérvári Romkertben
Királyaink tetteit régi krónikák A romkert falán az Árpád-háziak megsárgult lapjai őrzik cimerállata, a turulmadár díszeleg — De ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távon, úgy a XXI—XXII. században, nem lesz erre mód. így például jelentős támpontot nyújthat majd az európai uralkodócsaládok hasonló, módszeres vizsgálata, mert egymás között házasodtak. De ez már egy nemzetközi team feladata lesz. — Annak idején sokak érdeklődését felkeltette az a televíziós riport, melynek során a kutatócsoport vezetője arra célozgatott, hogy egy uralkodónkat felismerni véli. Mi ebből az igazság? — Nagyon nehéz probléma ez — válaszolja dr. Fülöp Gyula. — Az adatok sem mindig megbízhatóak. Könyves Kálmán királyunkról például az Árpád-ház másik ágából származó uralkodó készített leírást, így az tendenciózus. Nagy Lajos az írásos feljegyzések szerint megsérült, átszúrták a lábát. Viszont több középkori embert sok ilyen sebesülés ért. Ezekre az adatokra a kutatás nemigen tud egyértelműen támaszkodni. Csak csoportosíthatunk életkorok, nemek, időrend szerint. — Elhangozhatnak megjegyzések, álmok, vélemények — szögezi le dr. Kra- lovánszky Alán —, de a (tudományos bizonyítás nemigen lehetséges. A szakmai megméretés nemzetközi kontroll alapján történhet. Maximum becsülni, valószínűsíteni lehet. Még akkor is, ha mondjuk, feliratos sírt találunk, bolygatatlan halottal és olyan mellékletekkel, amelyek összhangban vannak történeti és művészeti adatokkal. Még akkor is előfordulhat, hogy a sírba később mást fektettek. Hozzá tartozik munkánkhoz a történeti felelősség is. Ha valamit elővigyázatlanul kijelentünk, már senki sem mossa le róla a tévedést. Hiába állapítunk meg korszerű módszerek segítségével valami újat, már nem fogják elhinni. Persze, egyszerűbb lenne leegyszerűsíteni problémáinkat, de ez felelőtlenség lenne. Azt írta Thomas Mann: ,,Mélységes mély a múltnak kútja, ne mondjuk inkább feneketlennek?”. * Beszélgetésünk után a régész körbevisz a romkerten. Megállunk egy helyen, ahol mozaikdarabkák hevernek. Ahogy meséli, évszázadok alatt koptatták el ezeket a köveket, s az 1601-es robbanás miatt helyezkednek így el. A laikus csupán törmelékeket, kopott kődarabokat lát, de a magyarázat nyomán föltárul a múlt, a Szent István alapította bazilika története: hazánk múltjának egy darabja. Most azért dolgoznak Székesfehérvárott, hogy jobban megismerhessük az elmúlt évszázadokat, s a hozzá nem értők számára beszédessé váljon a látvány, 1995-re. Gábor László 65