Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - HAGYATÉK - Gábor László: Beszélgetés a székesfehérvári Romkertben

Királyaink tetteit régi krónikák A romkert falán az Árpád-háziak megsárgult lapjai őrzik cimerállata, a turulmadár díszeleg — De ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távon, úgy a XXI—XXII. század­ban, nem lesz erre mód. így például jelentős támpontot nyújthat majd az európai uralkodócsaládok hasonló, módszeres vizsgálata, mert egymás között házasodtak. De ez már egy nemzetközi team feladata lesz. — Annak idején sokak érdeklődését felkeltette az a televíziós riport, melynek során a kutatócsoport vezetője arra célozgatott, hogy egy uralkodónkat fel­ismerni véli. Mi ebből az igazság? — Nagyon nehéz probléma ez — válaszolja dr. Fülöp Gyula. — Az adatok sem mindig megbízhatóak. Könyves Kálmán királyunkról például az Árpád-ház má­sik ágából származó uralkodó készített leírást, így az tendenciózus. Nagy Lajos az írásos feljegyzések szerint megsérült, átszúrták a lábát. Viszont több közép­kori embert sok ilyen sebesülés ért. Ezekre az adatokra a kutatás nemigen tud egyértelműen támaszkodni. Csak csoportosíthatunk életkorok, nemek, időrend sze­rint. — Elhangozhatnak megjegyzések, álmok, vélemények — szögezi le dr. Kra- lovánszky Alán —, de a (tudományos bizonyítás nemigen lehetséges. A szakmai megméretés nemzetközi kontroll alapján történhet. Maximum becsülni, valószí­nűsíteni lehet. Még akkor is, ha mondjuk, feliratos sírt találunk, bolygatatlan halottal és olyan mellékletekkel, amelyek összhangban vannak történeti és mű­vészeti adatokkal. Még akkor is előfordulhat, hogy a sírba később mást fektettek. Hozzá tartozik munkánkhoz a történeti felelősség is. Ha valamit elővigyázat­lanul kijelentünk, már senki sem mossa le róla a tévedést. Hiába állapítunk meg korszerű módszerek segítségével valami újat, már nem fogják elhinni. Persze, egyszerűbb lenne leegyszerűsíteni problémáinkat, de ez felelőtlenség lenne. Azt írta Thomas Mann: ,,Mélységes mély a múltnak kútja, ne mondjuk inkább fe­neketlennek?”. * Beszélgetésünk után a régész körbevisz a romkerten. Megállunk egy helyen, ahol mozaikdarabkák hevernek. Ahogy meséli, évszázadok alatt koptatták el eze­ket a köveket, s az 1601-es robbanás miatt helyezkednek így el. A laikus csupán törmelékeket, kopott kődarabokat lát, de a magyarázat nyomán föltárul a múlt, a Szent István alapította bazilika története: hazánk múltjának egy darabja. Most azért dolgoznak Székesfehérvárott, hogy jobban megismerhessük az elmúlt évszá­zadokat, s a hozzá nem értők számára beszédessé váljon a látvány, 1995-re. Gábor László 65

Next

/
Thumbnails
Contents