Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Szüle Rita: Mit kell tudni a reflexológiáról?

következett ezután. Az első „páciensem" a kisfiam volt, akit gyakran kínzott arcüreggyulladás. Az antibiotikumok semmit sem értek. Az egyik alkalommal kétségbeesetten kérlelt: Apuka, nincs más megoldás? A kúrát mindketten nagyon komolyan vettük, s a masszírozáson kívül a gyógyteák és a borogatások is sokat segítettek. Három hét után a tünetek elmúltak. Kollégáimhoz is eljutott a kezelés híre. Közülük az egyiknek olyan súlyos gerincbetegsége volt, hogy az orvosok azt mondták, meg fog bénulni. Döbbenetes és csodálatos élmény volt, amikor a hosszú, tizenegy hetes és bizony, nem fájdalommentes masszázsok, fürdők alkalmazása után talpra állt és műtétre sem került sor. Hittel, kitartó munkával, odaadással, szinte minden kór ellen hatásos a reflexológia.

Az embereknek mezítláb kellene járniuk

Mik is azok a reflexzónák, hogyan működnek, milyen zavarok lépnek fel, hogyan kezdjük a gyógyítást?

A kérdésre Kulin Imre a következőket válaszolta:

— Az idegpontok, a reflexzónák, amelyek egy-egy testrésszel vannak kapcsolatban, szervezetünk egészén megtalálhatók, én azonban csak a talpon, a kézen, a láb- és kézfejen levőket „adjusztálom”. Egyetlen testrészünk sincs annyira elhanyagolva, mint a lábunk. Az ideális természetesen az lenne, ha mindig mezítláb járnánk, mert az egyenetlen talaj, a kövek, a kavicsok, nyomást gyakorolnának a zónákra és serkentenék a szervezet vérkeringését, ami életfontosságú. A vér szállítja ugyanis az oxigént, a hormonokat, az antitesteket, az anyagcsere termékeit. A sima beton erre alkalmatlan, na és, ott vannak a cipők! Divatosak, tetszetősek, de sok közöttük elviselhetetlenül kényelmetlen. Beléjük gyömöszöljük egész napra a lábunkat, nem is sejtve, hogy az egyes zónák így képtelenek teljesíteni feladatukat. A csecsemőtől az aggastyánokig, mindenkit lehet masszírozni, csak nyugodt körülmények kellenek hozzá. A kezelést végző használjon bőven krémet, hogy az izmok köny- nyen fellazuljanak, továbbá vágja rövidre a körmét, ha az eljáráshoz az ujjhegyét veszi igénybe. Amikor nyomást gyakorolunk a zónára, többnyire kisebb és nagyobb keményedéseket tapasztalunk. Ezek a lerakódások évtizedek alatt gyülemlettek fel, akkumulálódtak, húgy savkristály okból és egyéb salakanyagokból álltak össze. A rossz vérkeringés következményei, és akadályozzák az érintett szervek vérellátását. Ha valakinek minden zónája érzékenyen reagál, vagyis fáj, nem azt jelenti, hogy az illető nagyon beteg, hanem azt, hogy nem egészen teljesítőképes. Az idegpontokban a legkisebb zavar is megmutatkozik, és nem érdemes megvárni a súlyosabb kifejlődését, hanem védekezni kell. Ide vág és talál az a mondás, ami egy 2500 éves, indiai orvosi könyvben olvasható: „Az idejében nem kezelt betegség hasonlatos a zsenge növényhez, melyet hagytak növekedni. Először könnyű lett volna kitépni, miután mély gyökeret eresztett, nehéz kiszaggatni.” Károsodás nélkül minden reflexzónát naponta 5—5 percig masszírozhatunk, körkörös, fel-le vagy ide-oda mozgatva ujjainkat. Heveny bajnál ezt az időt minden veszély nélkül két- háromszorosára emelhetjük. Kezdetben gyöngéden, majd fokozatosan erősítjük a nyomást. Először a talp közepén lévő vesepontot „dolgozzuk meg”, hogy a felesleges salakanyag eltávozzon szervezetünkből. A vizelet elszíneződése jelzi majd a masszázs eredményességét. Ezt követi az idegrendszer, a gyomor és a béltraktus pontjainak kezelése. A szakirodalom említést tesz az úgynevezett járómasszázsról is, amellyel ugyancsak jó hatást válthatunk ki. Ajánlom tehát a massipunkt papucsot vagy azt a műanyag lapot,amelyen különféle nagy57