Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Szüle Rita: Mit kell tudni a reflexológiáról?

következett ezután. Az első „páciensem" a kisfiam volt, akit gyakran kínzott arcüreggyulladás. Az antibiotikumok semmit sem értek. Az egyik alkalommal kétségbeesetten kérlelt: Apuka, nincs más megoldás? A kúrát mindketten nagyon komolyan vettük, s a masszírozáson kívül a gyógyteák és a boroga­tások is sokat segítettek. Három hét után a tünetek elmúltak. Kollégáimhoz is eljutott a kezelés híre. Közülük az egyiknek olyan súlyos gerincbetegsége volt, hogy az orvosok azt mondták, meg fog bénulni. Döbbenetes és csodála­tos élmény volt, amikor a hosszú, tizenegy hetes és bizony, nem fájdalommen­tes masszázsok, fürdők alkalmazása után talpra állt és műtétre sem került sor. Hittel, kitartó munkával, odaadással, szinte minden kór ellen hatásos a reflexológia. Az embereknek mezítláb kellene járniuk Mik is azok a reflexzónák, hogyan működnek, milyen zavarok lépnek fel, hogyan kezdjük a gyógyítást? A kérdésre Kulin Imre a következőket válaszolta: — Az idegpontok, a reflexzónák, amelyek egy-egy testrésszel vannak kapcsolatban, szervezetünk egészén megtalálhatók, én azonban csak a talpon, a kézen, a láb- és kézfejen levőket „adjusztálom”. Egyetlen testrészünk sincs annyira elhanyagolva, mint a lábunk. Az ideális természetesen az lenne, ha mindig mezítláb járnánk, mert az egyenetlen talaj, a kövek, a kavicsok, nyomást gyakorolnának a zónákra és serkentenék a szervezet vérkeringését, ami életfontosságú. A vér szállítja ugyanis az oxigént, a hormonokat, az anti­testeket, az anyagcsere termékeit. A sima beton erre alkalmatlan, na és, ott vannak a cipők! Divatosak, tetszetősek, de sok közöttük elviselhetetlenül ké­nyelmetlen. Beléjük gyömöszöljük egész napra a lábunkat, nem is sejtve, hogy az egyes zónák így képtelenek teljesíteni feladatukat. A csecsemőtől az aggastyánokig, mindenkit lehet masszírozni, csak nyugodt körülmények kel­lenek hozzá. A kezelést végző használjon bőven krémet, hogy az izmok köny- nyen fellazuljanak, továbbá vágja rövidre a körmét, ha az eljáráshoz az ujj­hegyét veszi igénybe. Amikor nyomást gyakorolunk a zónára, többnyire ki­sebb és nagyobb keményedéseket tapasztalunk. Ezek a lerakódások évtizedek alatt gyülemlettek fel, akkumulálódtak, húgy savkristály okból és egyéb salak­anyagokból álltak össze. A rossz vérkeringés következményei, és akadályoz­zák az érintett szervek vérellátását. Ha valakinek minden zónája érzékenyen reagál, vagyis fáj, nem azt jelenti, hogy az illető nagyon beteg, hanem azt, hogy nem egészen teljesítőképes. Az idegpontokban a legkisebb zavar is meg­mutatkozik, és nem érdemes megvárni a súlyosabb kifejlődését, hanem véde­kezni kell. Ide vág és talál az a mondás, ami egy 2500 éves, indiai orvosi könyvben olvasható: „Az idejében nem kezelt betegség hasonlatos a zsenge növényhez, melyet hagytak növekedni. Először könnyű lett volna kitépni, mi­után mély gyökeret eresztett, nehéz kiszaggatni.” Károsodás nélkül minden reflexzónát naponta 5—5 percig masszírozhatunk, körkörös, fel-le vagy ide-oda mozgatva ujjainkat. Heveny bajnál ezt az időt minden veszély nélkül két- háromszorosára emelhetjük. Kezdetben gyöngéden, majd fokozatosan erősítjük a nyomást. Először a talp közepén lévő vesepontot „dolgozzuk meg”, hogy a felesleges salakanyag eltávozzon szervezetünkből. A vizelet elszíneződése jelzi majd a masszázs eredményességét. Ezt követi az idegrendszer, a gyomor és a béltraktus pontjainak kezelése. A szakirodalom említést tesz az úgynevezett járómasszázsról is, amellyel ugyancsak jó hatást válthatunk ki. Ajánlom te­hát a massipunkt papucsot vagy azt a műanyag lapot,amelyen különféle nagy­57

Next

/
Thumbnails
Contents