Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Pécsi István: Koronás kegyetlenek (kisregény)
PÉCSI ISTVÁN Koronás kegyetlenek —• Sajnos csak rövid távra sompolyogtak el azok a rémek, hiszen nem sokkal később, szinte dörömböltek az agyamban a pergő képekké formálódó jelzések. Kapcsolj rá! Figyelj! Tárd ki belső látásod kapuit! — Anyám kísértő hangja csábos! — Atyád már dúskál a címekben és rangokban. Efféle jussod lehetne neked is. Ha hallgatsz rám, ha engedsz parancsolatomnak. — Nézd azt az égő tekintetű, szinte tejfehér bőrű, ám mégis keménykötésű ifjút. Péter szerzetes öccse ő. Emlékszel, majdhogy lángok villantak rám szeméből, amikor szótlanul is magának követelt. Mennyire hasonlítanak, a különbség csak az, hogy az egyiket az érvényesülés, a másikat a test zabolátlan vágyai űzik. A Domina sejti nyert ügyét, nem sürgeti a várt igent, tudja: pillanatokon belül főhajtás szervírozza majd. — Nagyasszonyom! Rendelkezését törvénynek tekintem. Mondja, mit tegyek, s óhaja rögvest teljesül. — Milyen megalázó a hajbókolás, hiszen egyik legmegnyerőbb, legtiszteletreméltóbb vonásától, az emberi tartástól fosztja meg a férfit. Hogy vonaglik ez a festők ecsetjére kívánkozó alkat? — István fiunk fenekedik ellenünk. A koronát, az egész országot akarja. Minden áron! Nem törődik azzal, hogy szülei ellen bont zászlót. Megosztja az urakat. A pénzt és javadalmakat sóvárgókat tömöríti maga köré. Elmenne a végsőkig. Annyira elvetemült, hogy óhajai teljesüléséért életünket is felA közelmúltban adták át Eger belvárosában a Sárvári fagylaltozó mellett felállított samottplasztikát, amely Pusztai Ágoston Tűzmadár című alkotása (Szabó Sándor felvételei) A Hatvani 5-ös Számú Általános Iskola honismereti osztályának elsős diákjai dr. Molnár Lajosné tanárnő vezetésével minden évszakban úgynevezett „erdei iskolában” ismerkednek a Mátra múltjával
