Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Csorba Piroska: Botrány lelketlen (egyfelvonásos)

titkár elvtárssal már közöltem a jó hírt, nagyon örültek neki ... öt na­punk van csak hátra, jaj, hogy is leszünk kész! JÓNASNÉ: Igazán, a tévé? Nem tetszik viccelni, Erzsiké? BABRINYÁK: Nem vagyunk a képernyőre valók. SÁNTA MARI: Hát maga nem. az már biztos! KALAPOSNÉ: Emberek, emberek! Csak nyugodtan! Piroska kiosztja az ebé­det, aztán megbeszélünk mindent. . . egy ilyen felvétel, ugye, nem min­dennap esik meg . . . Lelketlen községben még sose járt a televízió! SÁNTA MARI: A hajamat... rendbe kell tetetni, a szomszéd Ica, majd ő megcsinálja . . . KALAPOSNÉ (most veszi észre Liptáknél, meg Petrezsit, akik ott álldogál­nak): Maguk meg mit keresnek itt? LIPTÁKNÉ: Jöttünk ebédelni. PETREZSI: Ebédelni . . . , Erzsiké, kérem. KALAPOSNÉ (hangot vált, dühödten): Hogyhogy ebédelni? Hogy mernek idetolakodni? Egyáltalán az emberek szeme elé kerülni? Van magában tisztesség, Lipták néni? Vegyék tudomásul, hogy intézményünk jó hirét efféle erkölcstelenséggel nem fogják rombolni! Ez itt nem bűntanya! Ki vannak téve! Meg ne lássam még egyszer itt magukat! LIPTÁKNÉ (kérni próbál): Erzsik«..., A Bélus segített a szőlőben... azért késtünk. KALAPOSNÉ: A Bélus! Bélus?! Hát ez aztán mindennek a teteje! Napok óta késve jönnek! Megmondtam: ki vannak téve. PETREZSI: Ezt azért mégse lehet... ehhez magának nincs joga, Erzsiké! (Folytatjuk) Gazdagon díszített rajnai népi kerámiákból nyílt kiállí­tás az egri vár Gótikus Palotájában A Oobó István Vármúzeum munkatársai mintegy 200 egyházi műtárgyat restaurál­nak, az egri Széchenyi utcai Érseki palo­tában nyíló egyházi múzeum értékes da­rabjait Megyei körkép 1

Next

/
Thumbnails
Contents