Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Magda Sándor: Egyetemi képzés Gyöngyösön
Ahhoz, hogy a mezőgazdaság be tudja tölteni szerepét a népgazdaság növekedésében — az agrárpolitika követelményeiből is adódóan —, egyre inkább a növekedés minőségi szakaszába kell lépnie. A fejlesztés terén elsődleges követelménnyé válik az erőforrások optimális kombinációjának keresése, a hatékonyság kritériumainak mind szélesebb kielégítése. A műszaki fejlesztés új szakaszában alapkérdés, hogy a biológiai- technikai-technológiai megújulás olyan körülmények között jöjjön létre, hogy érvényesüljön a mezőgazdasági vállalatok jövedelemérdekeltsége, feltárásra kerüljenek azok a tartalékok, amelyek a költségcsökkentés és a hozam- növekedés irányába hatnak. Általános érvényű, hogy az új növekedési pályára történő átállás, illetve a hatékony fejlesztés alapkövetelménye a magas szintű vállalatgazdálkodási tevékenység. Ez azonban nemcsak általában értelmezendő, hanem a konkrét ágazati feladatok között napjaink kiemelt feladatai közé került. Magas szintű vállalatgazdálkodási munkát csak olyan szakemberek képesek végezni, akik egyrészt készség szintig ismerik az agrárökonómia, a szervezéselmélet és a vállalatgazdasági szervezési módszerek kérdéseit, másrészt működési területük technológiai rendszereit is alaposan elsajátították. Ezen általánosított megállapítások az agrár- termelés gyakorlatában évtizedek óta élnek. Az ágazati szakemberképzés keretében már 1952 óta folyik különböző szervezeti megoldások keretében vállalatgazdasági szakemberek képzése. A 37/1986. (VIII. 31.) Mt. rendelet alapján a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Kara megszűnt. Azonban a képzés szükségességét ismerte el az a döntés, hogy 1987. szeptember 1-től az Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Kara keretében Gödöllőn és Gyöngyösön vállalatgazdasági agrármérnök és üzemmérnök képzés folyik. Így a korábbi mezőgazdasági főiskolai kar egyetemi rangú Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetként látja el feladatát. A hallgatókat elsősorban a mezőgazdasági vállalatokban (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, közös vállalatok) és vállalkozásokban felmerülő szakmai problémák megoldására készíti fel a kar. Az így képzett szakemberek elnevezése: okleveles vállalatgazdasági agrármérnök és okleveles vállalatgazdasági üzemmérnök. A vállalatgazdasági agrármérnökök, illetve üzemmérnökök képzése úgynevezett elágazásos rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók három félévet együtt tanulnak Gyöngyösön. A harmadik félév után — tanulmányi eredményeik, képességeik, érdeklődési körük alapján — a mérnöki, illetve az üzemmérnöki ágon tanulhatnak tovább. A mérnöki ág hallgatói Gödöllőn, az üzemmérnöki ág hallgatói pedig Gyöngyösön folytatják tanulmányaikat. Mindkét ág hallgatói a számviteli és egyéb követelmények teljesítése esetén mérlegképes könyvelői bizonyítványt is nyerhetnek. A mérnöki ágon tanulók közül azok, akik megfelelő fakultatív tárgyakat felvesznek és abból vizsgát tesznek, mérnöktanár végzettséget is kaphatnak. Az egyetemről és a főiskoláról korábban kibocsátott szervező mérnökök és üzemmérnökök többszörösét igényelték és igénylik a vállalatok, tehát a képzés reális igényeknek felelt és felel meg. Megítélésünk szerint ott és azt célszerű fejleszteni, amivel szemben megfelelő kereslet van, és ez a kereslet hosszú idő óta vállalatgazdasági agrármérnökök és üzemmérnökök iránt nyilvánult meg. Ezt a vállalati igényt vettük figyelembe, amikor a vállalatgazdasági üzemmérnökképzés nyitott képzési tervét is elkészítettük. Igaznak véltük ugyanis az irányítás, vezetés területén is a Mitscherlich-féle törvény érvényesülését, miszerint az eredményt mindig a minimumban lévő tényezők határozzák meg. A mezőgazdasági vállalatok szakemberstruktúrájában ma a vállalatgazdasági területen tevékenykedők iskolai végzettsége a legalacsonyabb, hiszen míg az elnökök 84 százaléka, a főagronómusok 98 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig a főkönyvelők alig több mint 40 százaléka felsőfokú végzettségű. így már napjainkban is. de a későbbiekben mindinkább a termeléstechnológiai, matematikai, számítástechnikai, ökonómiai ismerettel rendelkező szakemberek képzése segítheti a vállalati, ágazati, népgazdasági feladatok eredményes megvalósítását. A képzés mindhárom lépcsőjéhez adottak a tárgyi feltételek, a fejlesztés lényegében nem igényel többletráfordítást, sőt a szorosabb integráció esetén a rendelkezésre álló anyagi erőforrások is hatékonyabban használhatók fel. A többlépcsős ágazati képzés szükségessége több szempontból is felvethető. A mezőgazdasági vállalat tevékenysége eltér a más népgazdasági ágakban működő vállalatokétól, többirányú tevékenységének szinkronizálása speciális szakmai ismereteket követel. 61
