Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Hol tart megyénk művelődésügye?
sújtja. A normál mozipark több mint fele még jó berendezéssel működik, a többi nél viszont költséges csere vagy videóval való kiváltás szükséges. A videofilmellátás kiépült Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban. A vállalat terveiben szerepel a szolgáltatások kiterjesztése és az üdülőkörzetek ellátási színvonalának javítása. A Mátrában elsősorban az üdülőmozik további fejlesztését lehet programozni. A nemzeti kultúra örököseiként kislétszámú szlovák lakosság él Mátraszent- imrén. Mátraszentlászlón és Mátraszentistvánban. Számukra az anyanyelvű könyvtári ellátást, a nemzetiségi csoportok kulturális szemléjét és a kishatármenti kulturális kapcsolatokat nyújtja a köziművelődés. ■Kisnátnán szlovák néprajzi gyűjteményt ápol a megyei múzeumi szervezet, melyet ez évben felújít. Mátrafüreden az általános iskolában, Mátraszentimrén az óvodában is oktatják a szolvák nyelvet. A közoktatás és közművelődés feltételrendszere A megye művelődésének személyi feltételei az elmúlt években megközelítőleg az országos átlagnak megfelelően alakultak. Kedvezőtlenebb a helyzet az óvodákban. A képesítés nélküli óvodapedagógusok aránya 12,9 százalékról 14 százalékra emelkedett. Ezen belül azonban mérséklődött az üres álláshelyre alkalmazottak aránya. Az általános iskolában dolgozó nevelők körében a szakos ellátottság aránya jobb az országos átlagnál. 88,7 százalék (országos 88,4 százalék). A minisztériumi ellenőrzés óta nem sikerült előbbre lépnünk a gyógypedagógiai szakképesítésűek alkalmazását illetően. Kedvezőbb a helyzet, ha az egyéb pedagógiai képesítést is figyelembe vesszük. Így a képesítés nélküliek aránya 22,3 százalék, ezen belül 11,4 százalék a helyettesítésre alkalmazott. A zeneiskolákban fokozatosan csökkent a szakos ellátottság. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán 1986-tól 2 éves levelező nevelőtanári képzés indult diplomával rendelkezők számára. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola óvónői diplomával rendelkezők részére kihelyezett levelező tagozatot indít Egerben. Mindkét levelező képzés 25—25 fővel és megyei beiskolázással történik. A képesítés nélküliek számának csökkentése érdekében saját megyei ösztöndíjkeret létrehozásával növeltük a tanulmányi szerződéskötés lehetőségét. A kistelepüléseken lévő iskolák szakos ellátottságának javítása érdekében szorgalmazzuk a kiegészítő szakokra történő beiskolázást. Középfokú intézményeinkben a személyi ellátottság jó. Az elmúlt időszakban növekedett a közművelődésben dolgozó főhivatású és tiszteletdíjas népművelők száma, de képzettségük összetétele kedvezőtlen. A 317 fő függetlenített népművelő 57 százaléka rendelkezik a munkakörére előírt képzettséggel, 135 főnek csupán középfokú végzettsége van. A tiszteletdíjasok száma 205 fő. A kedvezőtlen munkaidőbeosztás az esti, a hét végi rendszeres elfoglaltság, a kisebb intézmények rossz munkakörülményei, az „egyszemélyes” intézményekben a helyettesítési nehézségek miatt nagy a fluktuáció'. A közművelődésben dolgozók élet- és munkakörülményei nem kielégítőek. A beindított középfokú népművelő—szervező—ügyintéző tanfolyam várhatóan javítja a képzettségi szintet. A művelődésügy területén dolgozók fokozott szakmai és erkölcsi elismerését szolgálják az évente adományozásra kerülő kormány- és miniszteri kitüntetések, valamint a megyei tanács által alapított díjak. Jó hatást váltott ki az a tény, hogy a kitüntetésekhez járó pénzjutalmakat megyei keretből biztosítottuk. A központi és megyei intézkedések együttes hatására abszolút és relatív ösz- szehasonlításban is javultak az oktatás tárgyi feltételei, minőségében is, összetételében is kedvezőbbé váltak a személyi adottságok. Mindezek közvetetten hatottak a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulására. A színvonalkülönbségek mérséklődtek, de még mindig nagy a differenciálódás a megye települései között, a pedagógusok körülményeit jellemző feltételrendszerben. Az életkörülményeket meghatározó tényezők közül nagyobb arányú fejlődés mérhető a tárgyi ellátottságban és az alapbérek emelkedésében. Közepes a bérjellegű juttatásokban és relatíve csökkenő a lakástámogatás mértéke. A fiatalok lakáshoz jutásának lehetőségei az elmúlt években fokozatosan romlottak. A pályakezdő fiatalok beilleszkedése nem zökkenőmentes, a megfelelő emberi kapcsolatok kialakítása nehézségeket okoz. Az okok között megemlítendő, egyes tantestületeknél a fiatalokkal szembeni bizalmatlanság, valamint az induló bérek közelítése a több szolgálati idővel rendelkező pedagógusok béréhez. A beilleszkedés problémáit a munkahelyi párt-, állami, ifjúsági és szakszervezeti vezetőknek közösen kell megoldani. Az iskolai demokratizmus gyakorlásának új lehetőségét biztosító intézmény- vezetői pályázati eljárásról szóló miniszteri rendeletnek már az előkészítő munká58
