Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Hol tart megyénk művelődésügye?
latait is igen nagy érdeklődés kísérte. Az új rendszerre való áttérés tartalmi, szervezeti előkészítése — jellegének megfelelően — sokrétű volt megyénkben. A meghirdetett 40 vezetői állásfelhívásra 62 pálpázat érkezett. A volt vezetők — egy kivételével — valamennyien pályáztak. Két intézményvezetőt kivéve, a nevelő- testület a jelenlegi vezetők megbízásához egyetértését adta. A 40 vezetői álláshelyből 32 került betöltésre; (3 helyre nem volt pályázó, egy helyen a pályázó visszalépett, 3 helyen a nevelőtestület egyetértése nem volt meg, egy esetben a tanács nem nevezte ki a jelöltet). A kinevezésre került vezetők körülbelül 80 százaléka a nevelőtestület 85—100 százalékos szavazatát kapta. A Heves Megyei Tanács Pedagógiai Intézete 1985. szeptember 1-jén alakult. Sokrétű szakmai feladatrendszerének végzői az intézet állományában működő szakemberek és az óvodai, valamint az alsó- és középfokú iskolák szaktanácsadói. A pedagógiai intézet állományában dolgozó szakemberek száma 1985-ben 36 fő. 1986- ban 40 fő,,1987-ben 38 fő és 1988 januárjában 29 fő. Az utolsó évben bekövetkezett határozott változások a nevelési tanácsadás területén dolgozók Eger városi hatáskörébe kerülésével és a tanácsi háttérintézmények létszámcsökkentésének hatására jelentkeztek. A tartalmi munka főbb területei: vezetőképzés,, pedagógusok továbbképzése, a pedagógusok munkájának segítése a szaktanácsadói hálózattal, az iskolákból begyűjtött pedagógiai információk elemzése és feldolgozása, az oktatástechnikai eszközöknek a pedagógiai folyamatba való bekapcsolása, a pedagógusok alkotó munkájának gondozása, a megyei bázis-óvodai, bázis-iskolái hálózat módszertani segítése, a pályaválasztási tanácsadás stb. A megyei pedagógiai intézet segítségével országos, a főiskolák és egyetemek által szervezett postgraduális intenzív tanfolyamra 1985/86-ban 63 főt. 1986/87-ben 96 főt, 1987/88-ban 117 főt iskoláztunk be. Az intézet alaptanfolyamokat szervezett könyvtárosi, pályaválasztási felelősi, munkaközösség-vezetői, gyermek- és ifjúságvédelmi és napköziotthoni nevelők részére, és három év alatt 600 képesítés nélküli nevelő munkáját segítette elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtásával. Évenként megyei pedagógiai pályázatok hirdetésével erkölcsileg és anyagilag is ösztönözzük pedagógusaink alkotó kedvét. A gyakorló pedagógusok tapasztalatait összegyűjtve és kiadványok formájában közzétéve segítjük a különböző módszerek kipróbálásának lehetőségét. A VII. ötéves tervidőszak első évében, 1986-ban hosszú előkészítés után indult meg a tanácsi szabályozási, működési rendszer korszerűsítése, továbbfejlesztése. Megváltoztak a tervezés módszerei, a gazdálkodás formái és eszközrendszere is. A változások alapvető célja — többek között — a gazdálkodási önállóság és felelősség növelése, az öntevékenység, vállalkozó készség fokozása, melynek fokozatos érvényesítését, erősítését fontos feladatunknak tartjuk. Fokozatosan erősödik a gazdálkodási érdekeltség eleme, amely serkenti mind a tanácsokat, mind az intézményeket a bevételi többletek elérésére, megtakarításokra és gazdaságos megoldások keresésére. Ez közvetlenül javítja az intézmények működési feltételeit meghatározó anyagi lehetőségeket is. Fentiek megvalósulásához a jogszabályi lehetőség is egyre szélesebb körben teremtődnek meg. bár e vonatkozásban még további intézkedések szükségesek. Gátló tényezője a fenti folyamatoknak a nem kellő mértékű stabilitás a gazdálkodásban. A negatív irányú lépések (pl.: 1987-ben a társadalmi közkiadások mérséklésére év közben hozott intézkedések) érdektelenné teszik a tanácsokat és az intézményeket a helyi erőforrások kiaknázásában. További lépéseket kell tennünk az önálló gazdálkodói jogkörrel rendelkező intézmények számának növelésében, elsősorban az alsófokú oktatás területén. Nem célunk mindenáron az önállóság szorgalmazása, csak ha feltételei megvannak és feltehető, hogy az önállóság párosul a felelősség- teljes gazdálkodással. Az önálló intézmények működésének gyakorlati tapasztalatai igazolják, hogy az önállóság párosul a felelősségteljes gazdálkodással. Az önálló intézmények működésének gyakorlati tapasztalatai igazolják, hogy az önállóság és az érdekeltség érvényesítéséből fakadóan van tartalék a működés színvonalának javításában. Az intézmények önállóságának fokozása érdekében az oktatási törvény megismertetésén, egységes értelmezésén túl, a jogok gyakorlására ösztönözzük a vezetőket, nevelőtestületeket egyaránt. Az információs csatornák bővítésével, ajánlásokkal segítjük olyan helyzetbe az iskolákat, óvodákat, hogy a törvény biztosította önállósággal egyre jobban éljenek. Kezdeti lépéseknél tartunk, melyben egyik legnagyobb gondot a gazdasági önállóság hiánya jelenti. A személyi jövedelemadóval összefüggő bruttósítás és a pedagógus-bérrendszer módosítása általános bizonytalanságot keltett, a pedagógus-bérrendszer megválto59
