Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Páskándi Géza: A kiéheztetés (történelmi játék)
hangzik el, hogy Koháry lényegében Dóriéval ért egyet, mert így a két alakból egyet csinálhattam. Kvázi: Dóriét Koháry képviseli. Német (illetve olasz) vezér ugyanis már van a darabban (Caraffa), aki a dráma szempontjából látványosabb és persze nagyobb formátumú alak, mint az egyébként tehetséges Doria. (A valóságban Caraffa szinte végig Eperjesen volt s onnan irányított.) Ilyen meggondolások vezettek tehát, amikor a történelmi hűségtől — bár soha: lényegében — elrugaszkodnom kellett. A célról, kikerült buktatókról Számomra a darab eszmeisége szemszögéből két dolog izgató. A vallásváltások az egyik. A másik az elvek csatája (hiszen valóságos csata nincs, vagy alig van). Ügy véltem: az ostromgyűrűn belül kevés volna a szenvedés bemutatása. A drámaíró nehéz dolga: nekem itt úgy kellett örvendenem Eger császáriak (s persze magyarok) hozta szabadságának, hogy nem volt szabad megfeledkeznem Thököly kurucairól sem, akik közben török oldalon harcoltak. Ezt kérte nemcsak történelmi rálátású patriotizmusom, hanem az objektivitás is. Az egyik szemem sír, a másik pedig nevet klasszikus esetét éltem meg. Másfelől a török vitézségtől sem akartam eltekinteni. Ami nem udvariasság, hanem a köztudott dolgok parancsa volt. Ugyanakkor Eger sokat szenvedett várát és tehetséges népét is méltóképp szerettem volna ünnepelni. Budapest, 1987 tele-tavasza. P. G. U.i.: Itt mondok köszönetét Sugár István kutatótörténésznek, aki az egri .ostromról szóló könyvét már kéziratban rendelkezésemre bocsátotta, hozzásegítvén igy, hogy néhány — más könyvekben nem, vagy másféleképp szereplő — adat pontossá sikeredjék. A színjáték fontosabb szereplői: CARAFFA ANTONIO GRÓF német császári tábornok, a felső-magyarországi hadak fővezére, az ostrom főparancsnoka KOHÁRY ISTVÁN GRÓF Caraffa egyik parancsnoka MARSIGLI GRÓF tábornak, majd követ SAKANTYŰS ANDRÁS Koháry segédtisztje, EGRI ILONA Munkács várából, 'levélvivő RUSZTEM PASA Eger várának védője FATIME a pasa egyik felesége CSORBADZSI janicsár főtiszt, majd tanácsnok ALI BÉG Rusztem tanácsnoka, később keresztény lesz GÜLFID azelőtt Bujáky Dorottya, muzulmánná lett magyar lány JÓS TÖRÖK DÁVID bolond ember, mohamedánból megkeresztelt MOTRINGOS KATA házasságtörő asszony, mozlim hitre térő PELBÁRT Ferenc-rendi szerzetes FERENCES BARÁT WILLY császári katona, szökevény és sokan mások. Történik 1687 tavaszától az esztendő végéig, Eger várában és a vár körül. Megjegyzés a szereposztásról (ha kevés a színész): A harminc vagy több szerepet körülbelül tizennégy-tizenöt színész és segédszínész tudja eljátszani. A császári táborból a következők játszhatnak kisebb (őrmester, rabok, őrök stb.) török szerepeket: a Marsiglit és a Willyt alakítók. Mind török, mind császári egy-két mondatos (például: tanácsnokok) szerepeket játszhatnak még: Pelbárt, Jezsuita, Ali bég. A kisebb asszonyszerepekben a Gülfidet, de főként a Motringos Katát játszó színésznő léphet fel. Tehát legalább hat-hét, jolly-alkatú színészre (és jó segédszínészekre) van szükség, hogy minden szerepet méltóképpen játszhassanak el. 12
