Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Polner Zoltán verse

Hamlet — Gertrud királyné

Otdipus király r- Iokaste

Jelenet a Hamletból

val. Én Yokastét játszottam. A szokatlan környezettel meg kellett barátkoznunk. A színész a játék hevében hamarosan otthon érzi magát még akkor is, ha csak egy dobogó áll rendelkezésére. A közönség pedig szereti és hálás, ha valami újat kap. A Körszínház előadásait megszerették, és most már minden nyáron elvárják az új műsort.

A Belvárosi Színiháziban, a Nemzeti Kamaraszínházában a nagysikerű Vészi Endre: „Titkárnő” című darabjának két főszerepét, a két titkárnőt Ferrari Violetta és én játszottuk. A darabot Várkonyi Zoltán rendezte.

(Folytatjuk)

Csillag esik téli éjből Sír a földön, sivalkodik. Jajongásod pogány szavú öröm.

Sós veríték marja arcom. Mellbimbóid

tüzes nyársak. Kést szúrok a varangy halál elé.

10

POLNER ZOLTÁN

Haláling

Homlokomra dobott kantár, kék nyerítés.

Napot halászok a szélből didergő madarat.

Csorda-nyarak, rideg-őszök: hátukon hó.

Itat engem véfes tejjel kökény-fejedelem.