Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Makay Margit: Hogy is volt? (életregény)

MAKAY MARGIT Hogy is volt? Hetvenöt év színpadon Még 1939-ben a Szánművészeti Akadémia akkori igazgatója, Kiss Ferenc felkért, hogy vállaljak tanári állást az Akadémián. A szokatlan ajánlat meg­lepett, de elfogadtam és nagy örömmel teljesítettem ezt a megbízást. Különös érzés volt, hogy ahol növendékként szurkoltam és tanultam, oda évék múlva tanárnak nevezett ki a kultuszminiszter, és elfoglalhattam egy­kori kedves, szeretett tanáraim helyét. Az „Ocskay brigadéros” növendékelőadást, amelyet szerzője, Herczeg Fe­renc is megtekintett, a Nemzeti Színház igazgatósága délelőttönként is mű­soron tartotta a katonák részére. Az akkori évfolyam növendékeinek legtöbbje ma neves fővárosi színész. Nagy türelem és nagy szeretet szükséges a fiatalok színpadra való nevelé­séhez. Ahányszor beléptem az iskola épületébe, mindannyiszor eszembe ju­tott saját növendékkori indulásom. Ebből is levontam a tanulságot, mint ta­nár. Türelemmel kell időt engedni a növendékeknek, mert vannak, akik las­sabban, nehezebben bontakoznak ki. Annak idején Hegedűs Gyulát, orszá­gunk egyik legnagyobb művészét ás eltanácsolták a Színművészeti Akadémiá­ról. Az iskola tulajdonképpen csak alapul szolgál, saját adottságait hozzáadva alakul ki az igazi színész. Majd kitartó szorgalommal és szigorú önkritikával keld tovább fejleszteni tudását megállás nélkül, ameddig a pályán marad. Az fi Nemzeti Kamaraszínház — Boleró Nemzeti Színház — Nagy Katalin (jobbra) I

Next

/
Thumbnails
Contents