Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - A régi Kalevala (Lisztóczky László)

tatásunk 1985/86-os statisztikai adatait ismerhetjük meg, majd az előző tanév­ben kitüntetett pedagógusok névsorát, a Magyar Pedagógiai Társaság arany em­lékérmeseit, a Földes Ferenc-díjasokat, adatokat kaphatunk a Pedagógusok Szakszervezete XII. kongresszusáról, a szakszervezet kongresszusairól, elnökei­ről és főtitkárairól 1945 és 1986 között. Beszámolót olvashatunk a Tanterv és Tankönyvfejlesztés Országos Tanácsának megalakulásáról. Talán a világirodalom egyetlen alko­tásából sem született annyi részleges és teljes magyar fordítás, mint finn roko­naink Elias Lönnrot által egybeszer­kesztett kollektív remekművéből, a Ka­levalából. Eddig négy átültetése látott napvilágot: 1871-ben Barna Ferdinande, 1909-ben Vikár Béláé, 1972-ben Nagy Kálmáné, 1976-ban Rácz Istváné. A Ré­gi Kalevala megjelenésének 1985-ben ünnepelt 150 éves jubileumára a Svéd­országban élő Szente Imre jóvoltából az ötödik teljes fordítás is elkészült, első énekét és a fordító vallomását a mün­cheni Üj Látóhatár című folyóirat kö­zölte. 1985. április 1-i számában. Rész­leteket tolmácsolt az eposzból Reguly Antal. Hunfalvy Pál, Fábián István, Szinnyei József, Bán Aladár, Kormos István, Képes Géza — aki szintén az egész mű megszólaltatásán dolgozik — és Varga Domokos. Az első fordítási kísérlet a finnugor összehasonlító nyelvtudomány egyik meg­alapítójának, a finn—magyar tudomá­nyos és irodalmi kapcsolatok kezdemé­nyezőjének és úttörőjének. Reguly An­talnak a nevéhez fűződik, Regulyt a re­formkorban kibontakozó romantikus történelemszemlélet, a nemzeti-népi gon­dolat megerősödése, a magyarság erede­te. az őshaza kérdése iránt megnőtt ér­deklődés indította el észak és kelet tá­jaira. bölcsőkeresésével az ébredező nemzeti öntudatot táplálta. 1839 novem­berétől 1841 májusáig tartózkodott az évszázadok óta idegen rabságban síny­lődő Suomi földjén. Magával ragadta a finn értelmiség rajongása a népkölté­szetért, eszmélkedésre ösztönözte, hogy a Régi Kalevala megjelenése nyomán fel­támadó finn nemzeti mozgalom a folk­lór értékeivel bizonyította: nekik is van helyük és küldetésük az egyenrangú Az igényesen szerkesztett, gazdag tar­talommal, igen sok új információval rendelkező kötetet Almásy György válo­gatta aforizmák, illetve Gerencás Lajos ízlését dicsérő llusztrációk teszik még értékesebbé. A 11. köznevelési évkönyv a Tan- könyvkiadó gondozásában született, a Dabasi Nyomdában, elismerésre méltó gyorsasággal. Nagy Andor Régi Kalevala Reguly Antal fordítástöredéke nemzetek közösségében, őket is megille­ti az önálló államalkotás joga. Lappföl­dön és Karjaiéban maga is végzett nép- költészeti gyűjtést, megtanult játszani a finnek régi hangszerén, a kantelén is. Lelkes hangú, lírai pátoszú levelekben tudósította élményeiről és tapasztalatai­ról szüleit és barátait, a népköltészet je­lentőségére is hivatkozott, amikor követ­keztésen szembeszállt a finneket leki­csinylő hazai előítéletekkel, a finn—ma­gyar nyelvrokonságot elutasító nemzeti elfogultsággal és hiúsággal. 1840. április 28-án kelt, szüleihez intézett levelében homéroszi magaslatra emelte a Régi Ka­levala szépségeit, és bejelentette magyar­ra fordításának tervét. Ígéretét részben teljesítette is: átültette a hősköltemény első és második énekét, a harmadik ének 76 és a huszonkilencedik ének 84 sorát. A fordítástöredék 1908-ig lappan­gott, Pápay József talált rá az akadémiai kézirattár rendezése közben, s egy év múlva be is számolt fölfedezéséről a Valvoja című finn folyóirat hasábjain. A kiváló nyelvtudós és filológus. A. Molnár Ferenc érdeme, hogy a fordítás­töredék hozzáférhetővé vált a magyar olvasók számára. Szövegét a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyv­tárának 1973-as évkönyvében tette köz­zé először, az 1985-ös Kalevala-év tisz­teletére pedig könyvalakban is megje­lentette a kecskeméti Magyar—Finn Kul­turális Egyesület emblémájával, Kecs­kemét Város Tanácsa és a helyi Pe­tőfi Nyomda támogatásával. A kötethez gondolatgazdag előszót és magyarázó jegyzeteket írt. A fordításrészletek keletkezési idő­pontját homály fedi. A. Molnár beveze­tő tanulmánya szerint Reguly finnorszá­gi időzése alatt vagy Oroszországból va­ló hazatérését követően, 1847 és 1849 kö. 91

Next

/
Thumbnails
Contents