Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Gábor László: Az oktatási törvényről - félév után
P. A.: — Az oktatási törvény vitája során értelmezési zavar volt az iskola- tanács körüli. Korábban az iskolákban voltak igazgatói tanácsok, de ezek működését az 1973-ban kiadott rendtartás már nem írta elő. Nyilvánvalóan azért, mert egy kis vagy közepes nagyságú helyen a direktor közvetlenül is el tud jutni az egyes pedagógushoz, illetve a nevelőközösségekhez, és előfordulhat, hogy egy új, választott testület nem ösz- szeköti, hanem elválatsztja az igazgatót a tantestülettől. Az iskolában egyébként működnek olyan testületek (pártvezetőség szakszervezeti bizottság), amelyek jogosultságokat gyakorolnak. Sokan nehezen értették meg, hogy merőben más dolog az iskolatanács, amelyben a tagok több mint fele intézményen kívüli személy. Ezt bizton nevezhetjük a társadalom irányában történő nyitás továbbfejlődésének. Hozzá kell tennem, hogy a szakmai képzéssel foglalkozó iskolák természetesebben alakíthatják ki ezt az új testületet. Ugyanis a termelővállalatokkal direkt kapcsolatban állnak. A függés tehát kölcsönös: egyik részről munkaerő-utánpótlást várnak, a másikról anyagi támogatást, szakmai lehetőséget. A gimnáziumok feladata elsősorban a felsőoktatási tanulmányokra való felkészítés. Ha egy vállalatnak mérnökre van szüksége, közvetlenül az egyetemhez fordul. A közvetlen kapcsolatok kialakítására esetleg fakultációt lehet felhasználni, ez azonban nem jelenthet elég szoros köteléket. A gondolatmenetet folytatva, mi természetesebben kötődhetünk például a közművelődési intézményekhez vagy a sportegyesületekhez, A vállalatokhoz inkább személyes kötődéseink lehetnek, tanítványainkon keresztül. Ez azonban esetleges, hosz- szabb távon nem lehet építeni rá. Ezért aztán még mindig törjük a fejünket azon. hogy milyen formában alakítsuk ki iskolatanácsunkat. Él bennünk egy aggodalom, hogy ez a testület nehézkesebbé teszi az intézet vezetését. Bizonyára sok egyeztetést kíván olyan időpontot találni, hogy amikor egy asztal mellé tudjuk ültetni többféle vállalat, intézmény képviselőit. Hevesi Szemle: — A későbbiekben még viszatérünk erre a kérdésre, de mielőtt a jövő felé mennénk, előbb mégte. kintsünk a múltba. Hogyan készítették elő az iskolákban az oktatási törvény életbe lépését, miként ismerte meg a tantestület e fontos dokumentumot? F. A.: — Már a hivatalos közlönyben való megjelenésekor fénymásoltattuk, s minden munkaközösségben megbeszélték. A diákság előtt az osztályfőnökök ismertették a paragrafusokat. Ma rendelkezésre áll egységes szerkezetben egy kiadványban a végrehajtási utasításokkal együtt, s már annyit beszereztünk belőle, hogy két-két tanárra jut egy példány. De számos más alkaiom is volt az említetteken kívül, amikor a törvény betűjében és szellemében elmélyedhettünk. P. A.: — Nálunk is hasonlóan történt. A megyei pedagógiai intézet javaslatait figyelembe véve készültünk fel a törvény feldolgozására, értelmezésére. Az őszi nevelési értekezleten tételesen elemeztük a jogszabályokat. Itt sokan ítélték meg úgy, hogy kár lenne kihagyni a lehetőségeket, az iskolatanács révén esetleg anyagi támogatást kaphatnánk. Felmerült a kérdés: hogyan tehetnénk szert bázisüzemekre. Ebben meghatározó Eger sajátos helyzete. Egy nálunk kisebb városban egy gimnázium könnyen kapcsolódhat a termelőegységekhez. Itt azonban sokféle középiskola van. A vállalatok számára a gyakorlati fakultációban képezhetünk szakembereket. Ök azonban ritkán helyezkednek el az ennek megfelelő területen. Hevesi Szemle: — Ügy látszik óhatatlanul is ezekhez a kérdésekhez kerülünk vissza. Talán így is a természetes, mivel ezek foglalkoztatják a pedagógusokat. Ezért beszéljünk most már konkrét tapasztalatokról is! F. A.: — Nem túlzott kollégám, nekünk lényegesen egyszerűbb volt a helyzetünk. Az utóbbi néhány évben igen jó kapcsolatunk alakult ki a különböző vállalatokkal és szervekkel, annyira, hogy többnyire papíron is rögzítettük a feltételeket. Ebben megfogalmazódik, hogy mit tudunk mi adni és cserébe mit nyújt partnerünk. Ezek után került sor az iskolatanács megalakítására, amely húsztagú. Ebből hatan tartoznak az iskolához, tizennégyen külső tagok. Már arra is gondoltunk, hogy az elhelyezkedésben segítsük tanítványainkat. ilyen szempont alapján vontuk be a Teszöv képviselőjét. De itt felsorolhatnám még az MHSZ-t. az Egervint, az Egri Csillagok Termelőszövetkezetet, a Sütőipari Vállalatot vagy éppen a tejüzemet. Ilyen módon — úgy fogalmazhatnék —, hogy könnyű ás volt, mag nem is a megalakulás: elsők voltunk ugyan a megyében. de nem járatlan úton indultunk el. A választás november 17-én volt, a testület vezetője én lettem. December 15-én már a működési rendünket tárgyaltuk meg. E szerint minden hónap utolsó hétfőjén ülünk össze, s meghatározott tennivalóink lesznek. Nemsokára a működési szabályzat nyers fogalmazványa is előkerül, amelyet az újjászervezett szü lői munkaközösség is megtárgyal. Mi így értelmezzük a törvényt, szermtünk ezt kell „végigjátszani”. 58
