Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - TIZENÖT ÉV - Farkas András: Mennyi és másfél évtized?
Voltak, akik már a döntés után, sőt a folyóirat megszületése időszakában is árulással vádoltak minket, noha megértették, hogy a Hevesi Szemle nem didakti kai tájékoztató, nem is pedagógiai kiadvány, hanem sokkal több ennél! Olyan folyóirat, amely mindig szívesen ad fórumot egyebek között az oktatás és közművelődés közérdeklődésre számottartó írásainak. A kezdetben szűnni nem akaró vitákat irritálta, hogy a Népújság Szerkesztőségében mind erősebben és mind bővebb körben érlelődtek a tervek, a szándékok, formálódott, alakult a folyóirat profilja. Egyesek szemében szálka volt az is. hogy úgymond az újságírók vették át a szerepet, így hogyan is várhatnák a kifejezetten pedagógiai, szakmai irányzat fenntartását? Az értők Gyurkó Gézát egyértelműen, sőt szinte egyedül tartották alkalmasnak arra, hogy az új folyóirat főszerkesztője legyen, voltak viszont, akik nem tudva, vagy nem akarva megérteni a változtatás lényegét, az új szándékot, szívesebben látlak volna, ha a kiadvány minden vonatkozásban a tanács kezében marad. ünnepet nem illik elrontani, szerencsére nincs is irá szükség, hogy utólag bárki is bizonyítványt magyarázzon, hiszen másfél évtized távlatából kimondhatjuk, hogy a hajdani döntések ha nehezen, vitákkal, vajúdásokkal tarkítottak is, de helyesek, jók voltak. Nincs bánkódni, még kevésbé szégyenkeznivalójuk azoknak, akik nehéz körülmények között, de tiszta, előrelátó szándékkal voksoltak az új folyóirat megszületése mellett. Nem hibátlan ez a lap, soha nem is állította ezt sem a korábbi, sem a jelenlegi szerkesztőbizottság, hiszen úgymond „kamaszkorban" van, még mutál a hangja, rövid rajta a nadrág, néha fel kell húznia a karját, hogy a kéz ki ne látszódjon a kabátból. Sikeresen, változatlanul helyes, új utakat keres jobbító szándékkal, és tizenöt éves korára már megkapta olvasóinak biztató dicséretét : — Igv tovább a felnőttkor felé ... Szalay István Mennyi is másfél évtized? A kérdést sok más kérdés után tesszük fel magunknak, amikor elhatároztuk, hogy a Hevesi Szemle eddigi létét végig kellene gondolnunk. Egy vidéki folyóirat, területi meghatározottságánál fogva nem úgy kezdi el az életét, mint egy fővárosi orgánum, áhol a kormányzat részfeladataként, de országos mértékkel, országos érdekkel számolva létrejön egy folyóirat. A fővárosban, Pesten a természetes kohéziós erők hatására a kor legjobb, legtörekvőbb ítészei, irodalmárai. költők, prózaírók, kritikusok, tudósok, vagy csak tudósjelöltek, esszéisták, színházi szakemberek, az egyetemek oktatói, fiatalsága, festők, szobrászok, filmesek, mégis elsősorban az írni jól tudók népes társaságai, csip-csup csoportjai, vagy nagy tömörülései állnak, állhatnak egy cél szolgálatában: ki akarják fejezni a kort és önmagukat. Nos ez az utóbb jelzett kettős igény, itt, nálunk, Egerben és Heves megyében nem olyan tágas lehetőség, mint a Duna két párján, a Margit-sziget tájékán. Eger ugyan nagy múltú város, szellemiekben is akadtak itt korszakos elmék, jártak ide Petőfi, a nagy vándor nyomát taposva sokan, éltek itt nagyálmú mecénások, világraszóló tett is született itt 1552-ben. A XIX. század egynémely eseménye után Bródyt adta ez a város, falai közt. „remetéskedett” Gárdonyi, itt diákoskodott Remenyik Zsigmond, egy önképzőkör viselte Vitkovics Mihály nevét az egri ciszterciek gimnáziumában, De az eleven irodalom, a Pest közvetítésével ideérkező szellemi javak nem gyújtottak lángot. A szemináriumban, a papköltők, Tárkányi Béla, Mindszenthy Gedeon nyomdokain haladva ápolták a poétikai hagyományokat és a retorikát, de nagyobb hatású folyóirat, periodika, amely figyelemre méltóvá emelte volna az itteni szellemi tőkét és kamatait, nem adódott. Érezte ezt a hiányt az ötvenes évek végén a megyei lap. a Népújság szerkesztősége is. Megvolt a szándék, a körülmények is alakultak, hogy történjék valami A lap akkor már hosszú évek óta minden vasárnapi számában közölt oldalnyi verset, prózát, tárcát, olykor novella-sűrűségű írást is. krokit, humoreszket, színesítve ezeket a közléseket grafikákkal. A gyakorlat egyre bővebb teret kért; már hétközben is jöttek színes írások, amik Pedzették, kell itt valaminek történnie. A lap körül nemcsak a megyéből szerveződött egy kemény mag, de máshonnan, Szegedről, Békésből, Szolnokról. Miskolcról, Pestről még Dunántúlról, „Vazs”- ból is érkeztek értékesebb írások. A hatvanas évek Népújságjának a horizontja 61
