Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Szakonyi Károly: Kardok, kalodák (történelmi játék)
Szegedy: Acsádi birtokomat az ezred rendelkezésére bocsátom! Többen: Éljen! Bezerédj: Most pedig szállásomra! Beszéljük meg a részletes tervet, barátaim! (Indulnak. Bezerédj Szegedyvel és Bottkával) Szegedy: Emlékszel, Imre, jelentős dolgok estek meg már Acsádon! Bezerédj: Mégpedig Vak Bottyán jelenlétében! Ó, micsoda idők voltak azok, ibarátom! Bottka: Hogy mondta Bottyán apó? Boldogságot mindhalálig... (Szegedy: (gyorsan kijavítja) Nem mindhalálig! Mindörökké! Üjkéry: (menet Lászlónak) Lackó! Gyere Lackó! (De László nem megy velük. Hasszán jön a tárogatóval, őt állítja meg. Közben a csaposlegények kigurítják a hordókat, rendet raknak) László: Hasszán! Hasszán: Igenis, kisgazdám! László: Kegyetlenül érzem magam, kérlek, kísérj haza. Hasszán: Készítek gyógyfüves fürdőt. László: Nem a testem beteg, Hasszán! A szívemre sújtott valami szörnyű villám! Hasszán: Pihennie kell. Reggel korán nyergelünk, megyünk Acsádra! László: Nem megyünk Acsádra! Hasszán: A brigadéros úr parancsolta... László: Mégis inkább Bozsokra lovagolunk. Jelentkezem Kisfaludy ezredesnél. Hasszán: Okos dolog lesz, az kisgazdám? László: Emlékszel, mit mondtam neked? Nem akarok több veszteséget ebiben a harcban. De Ágnes után, úgy látszik, őt is el kell veszítenem, aki 'bálványom volt, Imrét! Hanem magam legalább meg akarom őrizni! Nem leszek áruló, Hasszán! (Kimennek) Horváth Lajos: Egry (Folytatjuk) R. Kiss Lenke: Gea
