Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 5. szám - VÉSŐ - PALETTA - Mika István: Galériánk hírei
Galériánk hírei A közművelődést mi sokrétű, sokágú folyamatnak tekintjük. Programjaink tervezésénél figyelembe vesszük a korábbi tapasztalatokat, építünk az elért eredményekre, ugyanakkor a képzőművészeti kultúra terjesztése során nem feledkezünk meg arról, hogy ezzel a munkánkkal alapozhatjuk meg holnapi és holnaputáni eredményeinket is. Írásunkban ezért — a nyári kiállítások felidézését követően — beszámolunk majd a galéria jövő évi tárlatainak tervéről is. Festmények a munkahelyeken Nyáron sem volt uborkaszezon galériánk kiállítótermeiben. Egerben, az oktatási igazgatóságon, a fa domborművek bemutatását a műemléki kiállítás követte, majd Tóth Gizella, a Népújság fotóriportere állította ki munkáit. A mesterség egyúttal a riporternő intellektuális hobbija, talán ezért is hatottak a profi színvonalú képek aktivizálóan a látogatókra. Egy turistacsoportnak például azért -tetszett a tárlat, mert anyaga változatos és családias hangulatú. Az amatőrök nem fukarkodtak az elismeréssel, olyan Is volt, aki szellemi nővérének nevezte Tóth Gizellát. Az elmúlt hónapokban különben rekordot állítottak fel a vándorkiállítások. Az Egervinnél Agárdy Gábor ikonjait csodálta meg a népes nézősereg, míg Petőfi- bányán és Egereseidben Kastaly István, illetve -idős Kátai Mihály festményeinek élvezete szerzett maradandó élményt. A borkombinát és a szénbányák vállalat reprezentatív körülmények között rendezték meg tárlataikat. Ezek a cégek — lehetőségük birtokában — már a kiállítás helyének kiválasztásával is jelezték: rangot adnak a rangos válogatásnak. A nagyüzemek kulturális igényeire a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk, mert azokban az átlagnál jobbak a feltételek. Vonatkozik ez a másik két kiállítóra, az állami építőkre és a finomszerelvénygyáriakra is. Helyzetükből és környezetükre kisugárzó hatásukból adódik fokozottabb felelősségük. Akik a tárlatokat megtekintették, természetesen nem lettek műértők, nem is ez a cél. Sokan a tárlatvezetők, a képzőművészet avatott ismerőinek jóvoltából, most ismerkedtek először a képi látás tudományával, az alapokkal. A látószöggel, a térábrázolással, a kompozíciókkal például. Megtudhatták egyebek között, hogy a művész megszépíti, kiigazítja a valóságot. Ott is talál élményt, ahol más ember talán nem. A műalkotást nem az egyes részelemek, hanem azok összhatása, tartalmi és formai értéke határozza meg. A segítésnek, az együttműködésnek újabb jó példája van. A Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal 30 ezer forinttal járul -hozzá a közös fenntartású galéria működéséhez. Szeretnénk, hogy jövőre a lehetőségekből és az igényekből kiindulva, „vonzáskörzetében” minden mecénásunk az ideihez hasonló támogatást nyújtson. Minőségi megújulás a tervekben Az év hátralevő hónapjaiban sem leszünk események nélkül. Fő kiállításunk, amelyre az oktatási igazgatóság különtermében és aulájában kerül sor, a „Balatoni tájak, balatoni emberek” címet viseli. A festőművész Fodor József és a szobrász- művész Návay Sándor tárlatai — más rendezvények mellett — a borkombinátban, illetve Petőfibányán látogathatók majd. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója jegyében rendezzük meg azt a kiállítást, amelyen festmények, szobrok, grafikák ábrázolják Lenint a képző- művészetben, Deák B. Ferenc festészetének bemutatására is sor kerül az év végén. A miniszínpad első vendége Psota Irén. Műsorának címe: Akarsz-e játszani? Zeneszerző P. Szentirmai Ákos, műsorvezető Nyerges Ferenc. Az október 16-i előadásra elsősorban a mecénás vállalatok dolgozói kaphatnak tiszteletjegyet. A Megyei Művelődési Központ dísztermében, novemberben, a tervek szerint Haumann Péter is fellép a miniszínpadon. A jövő évben minőségileg megújul a programunk. Tavasszal nem nyitunk tárlatot, helyette neves emberekkel és művészekkel tartunk nyilvános riportokat. Számítunk a Gárdonyi Géza Színház társulati tagjainak közreműködésére; rajtuk kívül Bessenyei Ferenc, Gobbi Hilda és Neményi Lili lesz a vendégünk. Folytatjuk 79
