Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 5. szám - SZÍNHÁZ - Gali László: Színház születik Egerben

A Gárdonyi Géza Színház kialakítandó profiljának sajátos tényezője az a körülmény, hogy a színház három művészeti intmény összevonása révén létrejött komplexum: szervezeti keretei között integrálnia kell a jogelődök funkcióit, ám őriznie is szükséges azok eredeti profiljának szuverenitását. A színház akkor élvezheti az összevonás előnyeit, ha műsortervét az év tizenkét hónapjának egészére alakítja ki, műsorpolitikai egységnek tekintve a kőszínházi és a szabadtéri tevékenységet: az előadások helyszínéről a művek játéktérigénye döntsön, hiszen a tervezéskor abból indulhatunk ki, hogy a közönségbázist minden évszakban a helyi lakosság alkotja — a nézőteret ők töltik meg nagyobbrészt nyáron is. Következésképpen, ha az Agria Játékok keretében a színházi turizmust ösztönző, látványos, különösen közönségvonzó előadást produkálunk, azáltal a helyi közönségérdeket is szolgáljuk. Az integráció és a szuverenitás együttes elve a bábszínházi tagozat tevékenységére is érvényes. A tagozat működjék önálló alkotócsoportként a színházon belül: elsősorban gyermekszímházi produkciókat készítsen, de — ambíciói szerint — dolgozzék a felnőttközönség számára is. A gyermekszínházi ellátásnak azonban ne pótlása, hanem része legyen. Attól sem szabad elzárkózni, hogy a bábszínházi tagozat művészei részt vállalhassanak más színházi feladatok végzésében, összefoglalva: a háromtagozatú (állandó színház, Agria Játékok, Harlekin Bábszínház) Gárdonyi Géza Színháznak szervezeti egységben, egységes működési rendben, egységes műsorpolitikai elvek alapján tevékenykedő, általános népszínházi profilú intézménnyé kell válnia, amelynek alapvető feladata a megye és a megyeszékhely kőszínházi, szabadtéri színházi és bábszínházi előadásokkal egész éven át történő ellátása, a tagozatokon belül pedig a közönségigény szerint differenciált profil kialakítása: a kőszínházban nagyszínpadi felnőtt-, nagyszínpadi gyermek-, valamint felnőtt stúdióelőadások, az Agria Játékok keretében nagyszínpadi felnőtt-, illetve kamara jellegű felnőtt- vagy gyermekelőadások, a bábszínházban gyermek- és felnőttprogramok megvalósítása. Az állandó színház és a Harlekin Bábszínház produkcióinak el kell jutnia a megye nagyobb településeire, sőt a megyehatáron túli helységekbe is.

Sem a város lélekszáma, sem a színházépület nagysága, sem a népgazdaság helyzete, sem az országos szakemberellátottság nem teszi lehetővé azt, hogy Egerben mindenjátszó népszínház jöjjön létre. A társulatépítés befejezése után sem várható, hogy a Gárdonyi Géza Színház együttese operák, operettek, nagy személyzetű musicalek, balettek, rockoperák bemutatására vállalkozhat majd. Ezért — a teljes műfaji választék biztosítása érdekében — szükség lesz a befogadó tevékenység részleges fenntartására. Vagyis: a színház az önálló társulat létrehozása után is megőrzi befogadó-bemutató jellegét, csak a tevékenységi formák részaránya változik majd, az értékteremtő munka javára.

III. A színház feladatai

A színház profilját meghatározó fejezetben külön nyomatékkai figyelmeztettünk, figyelmeztettük önmagunkat arra, hogy a színház csak létező közönségnek játszhat. A létező közönség fogalma — közgazdasági nyelven — fizetőképes keresletet jelent. Feladatainkat tehát az határozza meg, hogy jelenleg Heves megyében és Egerben hány ember számára játszhatunk, mit játszhatunk, és mennyiért játszhatunk?

Az önálló színház kétévnyi működésének tapasztalatai, valamint a hasonló nagyságú városok statisztikái alapján megállapítható az, hogy a Gárdonyi Géza Színház évi 120 előadásra tervezett teljesítménye nem elégíti ki a közönség igényeit. A megyeszékhely lakossága több előadást vár, s el kellene jutnia a színház produkcióinak a megye nagyobb településeire (Gyöngyös, Hatvan, Heves) és — alkalmanként a kisebb^ helységekben is. Becslésünk szerint a megyében egy évben körülbelül háromszáz előadást lehet tartani. A műsorpolitikai koncepció megvalósításához ezt az előadásszámot összesen 11 bemutatóval kell elérni —körülbelül ennyi produkció elegendő ahhoz, hogy kielégítsük az alapvető közönségigényt és teljesítsük a legfontosabb művelődéspolitikai megrendeléseket. A 11 bemutató közül 5-öt a nagyszínpadon, 2-őt a stúdiószínpadon, 2-őt az Agria Játékok alkalmával, 2-őt a Harlekin Bábszínház előadásában tartanánk. A nagyszínpadon műsorra tűzött darabokból 15 előadást Egerben, 10-et a megyeszékhelyen kívül teljesítenénk. A stúdiószínpadi produkciókból egyenként 15 előadást tervezünk, az igények szerinti helyszínen. Az Agria Játékok két produkciója — a hagyományoknak megfelelően — összesen jhúsz előadást érne meg. A bábszínház a két új bemutatója és a repertoárja megtartásával 100 előadást teljesíthet — ebből 30-at székhelyen kívül.

50