Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 5. szám - SZÍNHÁZ - Gali László: Színház születik Egerben
2. A fogadó színház csak székhelyi előadásokat tud tartani. A megye egyéb települései ellátatlanok maradnak. 3. A fogadó színház a művelődéspolitika alapvető célkitűzéseivel ellentétes mecé- nási gyakorlatot folytat: előadásvásárlásai — a piaci törvényekhez igazodva — a kommersz műfajok állami támogatását növelik, s a magasabb minőséget képviselő produkciókat hátrányosan megkülönböztetik. 4. A fogadó színház keretei között nincs lehetőség szuverén politikai, művészetpolitikai, esztétikai arculat kialakítására. A fogadott előadás nem teremtett, hanem közvetített érték. 5. A fogadó színházi státus az alkotó művészek jelenlétéről, honossá tételéről való lemondással jár együtt. Közhelyszerűen hangzó, de gyakorta elfeledett szakmai igazság az, hogy a színházi épületet a színész teszi színházzá, s egy városnak akkor van saját színháza, ha saját színésze van. 6. A fogadó színházak előadásokkal történő ellátásában az ország színházai nem feltétlenül érdekeltek. Az a körülmény, hogy egy megye költségvetésében kevesebb kiadást jelent az az előadás, amely elmarad, mint az, amelyet megtartanak, nem minden színházat öszötönöz az előadásszámai növelésére. Szívesen csak az a színház tájol, amely a székhelyén nem tudja elérni produkciói erkölcsileg szükséges előadásszámát. Ott, ahol a színházvezetők gondolkodását nem befolyásolják a színészfoglalkoztatás etikai szabályai vagy más eszmei megfontolások, a fogadó színházakban történő fellépés iránti érdekeltség nem teremtődik meg. Elgondolkodtató tény az, hogy a kecskeméti színház, annak ellenére sem tartja fontosnak a székhelyéről való kimozdulást, hogy épületét tatarozzák. (Ellenkező pozitív példa: Kaposvár és Pécs.) Ugyancsak nehezen érthető a Nemzeti Színház elzárkózása: abban az időszakban, amikor a kulturális kormányzat a közadakozó igyekezettől reméli az új Nemzeti Színiház mielőbhi felépültét, elvárható lenne, hogy a nemzet első színházának a társulata nemcsak Egerben, hanem szerte az országban jelenlétével szerezzen pártfogókat a közös ügy előre- mozdításához. 7. A fogadó színházak lehetőségeit — nem utolsósorban — korlátozza a megyeszékhelyek közötti távolság is. Zalaegerszegről. Kaposvárról, Pécsről, Győrből igen ritkán jutnak előadások Egerbe, s ezáltal a műsorválaszték érzékelhetően szegényebb lesz. 8. A fogadó színház számára gondot jelentenek az időjárási tényezők is. A színházak a téli hónapokban — éppen akkor, amikor a közönségigény a legnagyobb lenne — nem szívesen kelnek útra, s az sem biztos, hogy mindig szerencsésen megérkeznek. 1987 januárjában előadások sora maradt el Egerben a rendkívüli időjárás miatt. A felsorolt elvi ellenvetések és gyakorlati akadályok indokolttá tették, hogy a színház vezetése és a megyei fenntartó szerv előkészítse az elkerülhetetlen továbblépést: megteremtse az önellátásra képes műszaki bázissal rendelkező színház működtetésének feltételeit. Az elemző-tervező munka — különböző okok miatt — a szükségesnél lassab- ben haladt. A Szikora János távozását követően kinevezett új vezetés kötelességének tartotta, hogy a színházfejlesztés terén' pillanatnyilag mutatkozó, örökölt tervlemaradást behozza. E célkitűzés jegyében fogalmaztuk meg színházfejlesztési programunkat. II. A Gárdonyi Géza Színház profilja A Gárdonyi Géza Színház Heves megye egyetlen színháza, profilja — e helyzetből következően — népszínházi. Feladata és szándéka az, hogy működési területén biztosítsa valamennyi közönségrétege színházi előadásokkal történő ellátását. Célkitűzése a korszerű, realista népszínházi eszmény követése. Korszerűnek tekint minden olyan ízlésáramlatot, stílust, ami a kort reprezentáló színvonalon áll; tudomásul veszi és természetesnek fogadja el a normatív művészeti termékek iránti társadalmi megrendelés primátusát, de teret nyit a formabontó, kísérleti alkotásoknak is, amelyek számíthatnak közönsége tényleges befogadói hajlamára, megértésére. Óvakodik attól, hogy a színházi realizmust a naturalizmus fogalmával azonosítsa. Realistáinak tekint minden művet, amely valós drámai szituációt, létező vagy lehetséges életérzést jelenít meg. Válogatási szempontjait humanista elkötelezettsége alakítja: befogad bármit, ami az ember szellemi épülését, jelleme gazdagodását, lelki felfrissülését szolgálhatja, de elutasítja azt, ami idegen az ember természetétől. Következetesen törekszik arra, hogy az alapvető célkitűzéseivel egyező politikai, művelődéspolitikai, művészetpolitikai elvárásoknak megfeleljen, mind színházi előadásai megvalósítása, mind a profiljához kapcsolódó, hasznos és szükséges közművelődési tevékenysége területén. 49
