Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Fekete Péter: Nép és emlékezet

sorvégeket, ennek megfelelően nem használtuk a korban gyakran alkalmazott sorvégi megszakításjelet ( ) sem, ezeket ahol szükséges volt, mai helyesírásúra cseréltük. Az egyes estekben előforduló kihagyásokat a szokásos három ponttal jelöljük (. . .).

Az eddig elmondottakból tévedés volna arra gondolni, hogy ezeket a szövegeket kizárólag szakembereknek szánjuk. A fent vázolt közlési módból következő olvasmányosság, az iratokban levő események, történetek, az egyes emberek viselkedése, helytállása, a kor emberei gondolkodásának megismerése a múlt iránt érdeklődő átlagolvasó figyelmét is leköthetik.

Az inkvizíció tanácsa előtt 1754. február 25-én Zai Mihályné Újj Judit boszorkánysága ügyében Átányon lefolytatott vizsgálat és határozat (Részletek)

A Heves Megyei Levéltár boszorkányperes iratai közül a Zai Mihályné Újj Juditét választottuk. Az ítéletet 17 tanú kihallgatása alapján mondták ki. A tanúvallomásokat egész terjedelmükben nem közölhetjük, néhányból részleteket mutatunk be. Az ítéletnek viszont a teljes szövegét közreadjuk.

"Vallya meg a Tanú le tett Hite után Ujj Jutkának, vagyis Zainénak rtiinémü Bűbájos, s Boszorkányos Cselekedeteit tapasztalta, a vagy hallotta, a környü álló képen beszéllye meg."

Első tanú Árvái Mária eskü alatt vallja:

"Ezen Tanúnak mint egy tizen hét esztendős Leányát, Zai Jutkának az Leánya Makiárra utazó társnak magával el vitte, egy helyen, már vissza jövőben meg fáradván le feküttek, és egy Kevésség el Szunnyadtak; az halott a Tanú Leányának álmában úgy teczet, mint ha valamely Kis Gyermekek rítak volna körülöttük, mely miatt igen meg ijedet a Tanú Leánya, és mindég ollyan rettegős volt, mellyet maga Leányátul hallotta, panaszolván baját az fatensnek ÄtanunakÜ, mint édes Annyá- nak.

Ez után valamely Kevés üdő múlva Zai Jutka el ment a Tanúhoz, Kérvén a Kocsiját Lovaival edgyütt, hogy adná oda a malomban, melyet meg sem tartott volna a Tanú, de Szénnel teli volt, és az ura sem volt oda haza, nem adta oda néki; Ezért meg haragudván Zai Jutka, nagy dümmögve igényesen haza ment. Ennek utánna mindég mesterkedett rajta, hogy a Tanú leányát val'ami utal móddal magához csalhassa, de egyébként (:mivel már akkor félt tüle:) nem hihatta Házához, hanem ászt mondotta, hogy majd meg Keni őtett, és jobban lészen azon ijedéstül: A Tanú Leánya örülvén egiségének el ment azon bisztató Szavaira, és mihelyest be ment az házban, azonnal be zárta a ház ajtaját, hogy senki bé ne mehessen, le fektette az ház főldgyére a Leánt, egy zsíros kőtővel bé takarta, az után a kenés helyett marko- lázván az egész testit csipdelés formán, és úgy fel ereztette, az mint a maga Leányátúl hallotta. Ezen cselekedete után harmad napra, valahol meg fogdosta, az egész teste ki hullott, és azon harmad napra a Kereszt Csontyát, és Térgye Kalácsát Ki vették, az mellyit le harabdál- ták, és minden Étzaka rajta jártak Kinzani, de csak mindétig Zai Jutkát okozta, Lábait, és Kezeit Ki tekerték, látogatására pedig

59