Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Korompai János: Gárdonyi Géza szinonimaszótára
akkor találsz kincset, ha a keresés az idegeidben rezeg.” összefoglalásul megkísérelhetjük fentiek alapján a meghatározás jelenleg elérhető megszövegezését: a lövet az írói munka legfőbb szakaszainak, a témakeresésnek, a vázolásnak, a megírásnak és a javításnak utolsó, de azonnal alkalmazandó módszere, illetve eszköze, amit Gárdonyi bizonyára a Főkönyv szinonimaanyagának és az Egyiptomi szeletek szavainak maga elé terítésével és elmélyült, elmélkedő vizsgálatával gyakorolt. A dodona még ismeretlenebb fogalom. Későbbi előfordulásával eddig nem találkoztunk. Feltételezhetjük, hogy a régi görög jósdából kell kiindulnunk, és bizonyára valami kétértelmű, tehát megfejtendő szöveget jelent. Lehetséges, hogy azonos az Egyiptomi szeletekkel, vagy hogy később a lövet magába foglalta a dodonát is. 2. Világegyetem, örökélet, életital Ez a sor és a még hátralevő 12 jegyzet már nem összefüggő szöveg, hanem egymás mellé írt, többé-kevésbé rokonértelmű szavak. Mintha az előző, már valóságos szinonimaanyagot tartalmazó oldalról tolakodtak volna át. A három szó beleillik a szótár rendszerébe: a kötet elején okról, kezdetről, indulásról szól a gyűjtemény, a végén pedig — és ez a rész a kötet vége — az elmúlás, öröklét fogalmait fonják körül a rokonértelmű szavak. A három szó két rövid sort alkot. Külön sor a világegyetem — Gárdonyi örök témája. Vizsgálódásai e tekintetben a mikroszkopikus világtól a csillag- rendszerekig terjedtek. Az örökélet fogalma is fontos helyet foglalt el az író filozófiájában. Az életital szónak eddig még nem találtuk különleges jelentését. 3. Emleget, dicsőít Más tollal és eltérő időpontban írott szavak, mint az előtte vagy utána állók. Mindkét szó az elmúlással kapcsolatos, tehát beleillik a főcím, a vég birodalmába. 4. Pergamen A lap jobb szélén, az alulról számolt negyedik sorban egyetlen szó. Régi típusú, rajzolt pontosságú írás. A pergamen Gárdonyi több regényében és elbeszélésében szerepel, mint nagyon régi okmányok, kéziratok anyaga. Ebből kiindulva, az ő szemléletében a pergamen rokonítható a tartóssággal, az örökléttel. 5. örökít, (örökjeiét, örökkévaló, (örökkévaló)ság, pénzkép, kőtábla, krónika, kitömet, vésnök, cserez Az ismétlődő szótő (amit mi zárójelbe tettünk) helyett Gárdonyi külön jelet alakított ki magának titkosírása rendszerében. Az első négy szót rokonná teszi az „örök” kezdőtag. A többi hat mind érdekes kapcsolatban van az örökléttel, megörökítéssel, konzerválással. Itt érezhetjük, milyen finoman fogta fel Gárdonyi a rokonértelműséget. Az egy sorba rendezett tíz szó nem egy időpontban keletkezett. Legalább hat keletkezési szakaszt lehet közöttük kimutatni. 6. Örökmécs, gyopár, jerikói rózsa — változatlan Az első szóban benne van az örök, a gyopár és a másik virág szintén a tartósság szimbóluma lehet: elszáradva is szépek. A jerikói rózsa például szá35
