Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Fekete Péter: Nép és emlékezet
Panaszok tömegei sorakoznak fel. Ezeket igyekeztünk úgy összeválogatni, hogy egyrészt a kor természtéből következő, általánosan előforduló legjellemzőbb sérelmek kerüljenek elő, hiszen az az időszak ez, amikor a földesúr a pénz utáni hajszában igyekszik visszaszoritani a jobbágyait minden korábbi járandóságától, erdejéből, kaszálójából, növeli a robotot; szaporítja a terhet a portyázó katonaság, a porció, a beszállásolás stb.; másrészt helyet kapjanak az élet legkülönfélébb területén előforduló ügyek, nehézségek, viták is. Nem volt célunk a változatos paraszti társadalomnak részletes bemutatása, hisze éppen ezek a levelek is jól mutatják, hogy nem is lehet egységes parasztságra gondolnunk, az egyes parasztcsoportok között is nagy különbségek voltak, hanem csak Ízelítőt kívánunk adni ennek a világnak a gondolkodásáról, számos problémájáról. Célunk volt, hogy nyelvi, nyelvhasználati szempontból is közreadjuk ezeket az iratokat. Velük szaporítani akarjuk azoknak a meglehetősen kevés nyelvjárástörténeti adatoknak a számát, amelyekből következtetéseket lehet levonni, törvényszerűségeket lehet megállapítani. Az iratok a Heves Megyei Levéltár anyagából valók ugyan, de az ország nagy részét, az egykori püspökség, majd egri érsekség területét felölelik. írójuk kisebb része parasztember, aki éppen csak irni, olvasni tudott. Jól utal az írójára, az írás nehézkessége, kuszáltsága. Az iratok többségének feljegyzője hivatalnok, a falusi értelmiség valamelyik tagja, jegyző, tanitó volt. A feljegyzések természetéből következve, bárkik voltak az irók, a legnagyobb hűségre törekedtek, mindig a legnagyobb pontossággal jegyezték fel az elmondottakat, semmit sem csiszoltak rajta. Jól érzékelteti ezt az is, hogy még a legdurvább sértő szavakat sem hagyták el, a különböző káromkodásokat is hűen feljegyezték. Néhol még a hangtani jelenségeket is visszaadják. Heterogén jellegűek ugyan, de mégis igyekeztünk tárgyköröknek megfelelően, s nem a megjelenés ideje szerint csoportosítani. Ezt azért is megtehettük, mert több-kevesebb különbséget még a panaszlevelek között is lehet tenni. A tárgyköröket tekintve különféle szándékú és indítékú kérő-, könyörgő és panaszleveleket, vádakat mutatunk be. Közülük végrendeleteket, tanúvallomásokat, kezes- és zálogleveleket, kihallgatási jegyzőkönyveket, közismert betyárok leveleit, vallomását, elveszett állatok és bűnözők köröző leveleit, boszorkánypereket stb. Az iratok közlésekor szöveghűen követünk mindent, kivéve a helyesírás egyes eseteit. Az olvasás folyamatossága miatt ott, ahol az írás az olvasásban, illetve az értelmezésben zavart okozna, a mai helyesírás szerint jártunk el, arra nagyon vigyázva, hogy a korhűség és a szövegpontosság ne szenvedjen csorbát. Ahol ennek ellenére szükségét láttuk, saját megjegyzéseket, magyarázatokat adtunk, ezeket szögletes zárójelbe tettük. Az átíráskor a gótbetű formájú^, az f-szerű s, valamint a z-betűk helyett d-t, s-et és z-t irtunk, mivel ezek semmiféle imformációt nem hordoznak, az olvasásban, valamint nyomdatechni- kailag nehézséget okoztak volna. Hasonló okokból nem jelöltük a 58
