Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Hannus István: A Csörsz-árok legendája
A Dormándon élő hagyomány is azt tartja, hogy az árkot Csörsz királyt azért ásatta, hogy "Menyasszonya csak akkor ment hozzá, ha csónakon viszi haza. Ezért keskeny az árok. Volt a munkások között egy cigány, aki hegedült a munkásoknak. A király megparancsolta a cigánynak, hogy dolgozzon. A cigány erre a vonóval fejbevágta, és meghalt a király. Más hagyomány szerint villám ütötte agyon Csörsz királyt”. Erdőtelken is a muzsikus cigány verziója maradt fenn a következő formában: "Egyszer a király kiment megnézni, hogy halad a munka. Az egyik cigány nem dolgozott, hanem hegedült. A király rászólt. A cigány káromkodott, és úgy vágta a hegedűt a királyhoz, hogy az rögtön meghalt. A munkások örültek ennek. Rögtön rá is hányták a földet, és ezért van az árok végén az a domb.” Nem derül ki, hogy hol található ez a domb. Megjegyezzük, hogy a "Magyarország autóatlasza” című kiadvány műemlékeket és látnivalókat ismertető részében Tarnaőrsnél közli, hogy: "A Csörsz árka végénél a volt Orczy-kastély” található. A Hevesi járás földrajzi neveiben azonban nincs erről említés. A költőt, Tompa Mihályt is megihlette a legenda és 1846-ban a Csörsz-árka című regében dolgozta fel. Ennek kezdő sorait idéztük az írás elején. A szép tündérmese ut$n nézzük, mint mondanak a Csörsz-árokról a "tudós könyvek". Az Uj Magyar Lexikonban nem szerepel ilyen címszó. A Pallas Lexikonból viszont megtudhatjuk, hogy a: "Csörsz árka, mesterségesen készített árok a Duna és Tisza közt; két Csörsz-árkot ismerünk, az északi a Tárná folyótól Dormándon át a Tiszáig követhető s Ördög és Avar ároknak is nevezik, a déli hosszabb:" Gödöllőtől kezdve Jász-Pényszarun át Pát(?) és Tarna-Szt.-Miklós közt húzódik a Tiszáig." (A Pát név lehet elírás is, minden esetre Pély és Tarnaszentmiklós között — Pély határában — szintén feljegyezték a Csörsz-árok elnevezést, ami ennek a másik ágnak a része lehet. A Csörsz-mondáról — szintén a Pallas Lexikonban — a következőket olvashatjuk: "Legrégibb nyomát a XVI. sz.-i Székely István Világkrónikájában találjuk, ki az 718-ik évnél megemlíti, hogy Seita, Pannónia királya megvítta a Csersz-árokját, melyet — folytatja tovább — nem azért hívtak a Csersz-árokjának, hogy azon Csersz király feleséget hozott magának, hanem azért mert az árkot ö készítette még az Attila előtti időkben. Csörsz király személyisége sok fejtörést okozott régebbi történetíróinknak. Voltak, akik Caesar nevének valami elferdített alakjára gondoltak; mások a honfoglaláskori Curzan vezérben, Kund fiában vélték föltalálni a modnai Csörszöt ... A monda eredetére a "Csörsz-", "Csersz-" vagy "Csősz-árka” név vezet, mely — tekintve, hogy több magyar vidéken "ördögárokénak, "ördög-borozdá"-nak nevezik a hasonló barbárkori erődítményeket vagy határárkokat — nem egyéb a szláv "csertovszky-jarek" (szószerint: "ördög-árok") elnevezés átvételénél. Csörsz király tehát éppen nem históriai személy, hanem egyszerűen az ördög (szláv: csert). A "Földrajzi nevek etimológiai szótára" tömörebb magyarázatot ad a Csörsz-árokra: "a római birodalom védelmi rendszerének maradványa az Alföld peremén". A "Magyarország történeti kronológiája" I. kötetében pedig a keletkezés idejét is megtaláljuk: i. sz. 294 után. "Az Alföldön, a szarmata településterület északi és keleti határán hatalmas sáncrendszer, az ún. Csörsz-árok épül ki." Aki a részletekre is kíváncsi, haszonnal forgathatja Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti sáncok című, térképekkel alátámasztott elemzését (Régészeti Füzetek II. 9/Bp. 1961.). Balás megállapítja, hogy "A Duna-Tisza közének északi részén tehát, a ma rendelkezésünkre álló adatok alapján három sáncvonalról tudunk." Délfelől az első, mely teljes hosszában beépítettnek tekinthető, Dunakeszitől induló, Jászfényszarunál a Zagyván áthaladó és Kisköréig a Tiszáig terjedő Csörsz-árok — Kisárok vonal. A második a középső, részleteiben meglévő, Vác—Kálló—Csány—Dormánd—Egerlövö— Ároktőnél ugyancsak a Tiszáig feltételezhető "Csörsz-árok". Itt a "részleteiben meglévő" jelző azért indokolt, mert ha a Tiszától nyugat felé haladva nézzük, Ároktőnél egy körülbelül 2,5 kilométeres szakaszt jeleznek egyértelműen a térképek (lásd Balás Vilmos), utána egy körülbelül 20 kilométeres megszakítás következik, majd Szentistván és Borsodivánka között újra van nyoma. Egerlövö és Egerfarmos között újra van térképileg is illusztrálható dokumentum, majd Egerfarmos és Mezötárkány között szintén. A Laskó pataktól a Tárnáig terjedő, egybefüggő szakaszról már szóltunk. Balás Vilmos Jászárokszállásig, sőt Csányig követi a Csörsz-árok vonalát, ahol aztán a szerző például Erdötarcsa és Kálló határában, amelyek alapján egyesek feltétezték a Csörsz-ároknak Vácig történt hajdani kiépítését. Balás Vilmos ismertet ezen kívül olyan adatokat is, maleyek alapján: "az eddig ismertetett két Csörsz-árokvonal felett egy, a felső sáncvonalból kiágazó, vagy azzal párhuzamosan futó harmadik Csörsz-árok létezését is fel kell tételeznünk, . . . mely Szihalom—Mezőkövesd— Igrici—Tiszaoszlár között nyomokban jelentkezik”. Ennek nyomai Kerecsend és Füzesabony között megtalálhatók. Hosszanti sáncok azonban nemcsak a Duna-Tisza közén találhatók, hanem a Tiszántúlon 56
