Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Szecskó Károly: Helytörténetírásunk eredményei és feladatai

hódolt szolgabíró és a hódolt esküdt Heves megyében a XVII. században" című, 1973-ban közreadott tanulmányában. A XVIII. század elején lezajlott Rákóczi-féle szabadságharc törté­netével kapcsolatban Szántó Imre közölt eddig még ismeretlen adatokat az egri vár 1710. évi feladásáról és Telekessy István püspök szabadság- harc alatti szerepéről. Az 1711-től az 1848-ig tartó, majdnem másfél évszázad politikai történetének vizsgálatára csak egy kutató vállalkozott. Balogh György dolgozta fel az újoncszállítás megyei történetét a francia háborúktól 1847-ig. Ugyan ő írt dolgozatot az 1849. évi tavaszi hadjárat megyei vonatkozásairól. Az önkényuralom és a dualizmus korszaka politikai történetének feldolgozását Sebestyén Sándor "Csiky Sándor politikai pályája" monográfiája és Molnár Józsefnek a Habsburg ellenes ellenál­lásról készített dolgozata jelzi. Az ellenforradalmi rendszer időszaká­ból mindössze a megyei törvényhatósági bizottság működésének története vált ismertté Grúz János kutatásai révén. Közismert, hogy a felszabadulás után a politikai történet és a munkásmozgalom története egybefonódik. Ezért az 1945 utáni időszak­ról ebben a vonatkozásban a munkásmozgalom történet helytörténeti bemutatásánál szólok. A munkásmozgalomtörténeti kutatások megyénkben az 1940-es évek végén kezdődtek él. Ez Kolacskovszky Lajos nevéhez fűződik, ki nemcsak munkásmozgalmi harcos, hanem jeles helytörténész is volt. Az eltelt évtizedekben a témakörrel foglalkozó kutatók számának növekedése, a kutatási feltételek javulása lehetővé tette, hogy a munkásmozgalom történetének vizsgálata, amely 1945 előtt kiszorult a helytörténetből, kiterebélyesedjen és eredményesen folyjon. A megyei munkásmozgalom történetének kezdeti szakasza a már említett Kolacskovszky Lajos és rajta kívül Nagy József és Misóczki Lajos kutatásai révén igen jól feltárt időszak. Ez mondható el az 1918—19-es forradalmak időszakáról is. (Kolacskovszky Lajos, Molnár József, Nagy József, Németi Gábor, Szecskó Károly, Sereg József mun­kái.) Ezzel szemben majdnem teljesen feltáratlan az ellenforradalmi rendszer negyedszázadának megyei munkásmozgalom története. Ezen belül csak a fehérterror évei, a világgazdasági válság éveinek munkás- mozgalma, s a második világháború alatti antifasiszta ellenállás törté­nete ismert. A felszabadulás, s az azt követő népi demokratikus forradalom időszakának megyei története feltárásáról lényegében a következőket mondhatom el. Kolacskovszky Lajos és Nagy József kutatásai révén tisztázódott a megye katonai felszabadításának története. Sőt Csiffáry Gergely vizsgálatai alapján a megyénk területén elesett szovjet katonák egy részének neve is. Feltárt és publikált a kibontakozó népi demokrati­kus forradalom több fontos politikai kérdése. így a demokratikus újjászületés kezdeti lépései, a földreform, az 1945-ös és az 1947-es választások lefolyása, a népi szervek közül a nemzeti bizottságok tevékenysége, a szakszervezetek újjászervezése, az ifjúsági mozgalom, a szocialista forradalomba való átmenet néhány kérdése. (Nagy József, 51

Next

/
Thumbnails
Contents