Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 4. szám - HELYTÖRTÉNET - Szecskó Károly: Helytörténetírásunk eredményei és feladatai
Nagy Sándor és Szecskó Károly munkái). Még nem tártuk fel azonban részletesen a korabeli osztály és pártviszonyokat, több népi szerv történetét és a két munkáspárt történetét. A szocializmus építésének korszaka vonatkozásában a történeti kutatásokban még csak a kezdeti lépéseknél tartunk. E korszak kutatásánál az alapozó munkát Nagy József végezte el, akinek 1970-ben "A szocializmus építése Heves megyében” címmel könyve is megjelent. Munkája értéke abban jelölhető meg, hogy akkor vállalkozott egy szintézis elkészítésére, amikor még alapkutatások alig voltak. A jövő feladata az 1948-tól napjainkig tartó időszak részletes és alapos feltárása és publikálása. A megye helytörténet írásában a művelődéstörténet körébe vágó kutatások az 1950-es évek közepén kezdődtek el. Ezek bemutatását az oktatás és neveléstörténet eredményeinek vázolásával kezdem el. A közelmúltban kezdődtek el megyénkben az óvoda történeti kutatások, amlyeknek eddigi eredménye Eger óvoda történetének feltárása 1918- ig. Az elemi népiskolák és az általános iskolák múltjának feltárása néhány iskola vonatkozásában történt meg. így például elkészült a tarnaőrsi és a verpeléti iskola története. A középfokú tanintézetek közül leginkább ismert a gyöngyösi gimnázium és az egri fiú tanítóképző múltja. A megyében megszervezett felsőoktatási intézmények közül jelentősek az egri egyetem alapítására és az egri orvosi iskola megszervezésére vonatkozó vizsgálatok, amelyek Soós Imre és Ringelhan Béla nevéhez fűződnek. Megyénk neveléstörténetének korszakonkénti átfogó feldolgozása során kutatóink eddig a XVIII. század közepéig nyúltak vissza. Sugár István és Szántó Imre búvárkodásai révén ismerté vált az elemi népiskolák története egészen a múlt század közepéig. Főként Szecskó Károly vizsgálatai alapján számos adatot tudtunk meg az 1868-as népiskolai törvény végrehajtásának kezdeti éveiből. Lényegében feltárt az 1918—19-es forradalmak neveléstörténete. A kezdeténél tart viszont az ellenforradalmi rendszer időszaka neveléstörténetének a feltárása. A felszabadulás utáni időszakból főként a népi kollégiumok történetét ismerjük. (Balázs Sándor és Szecskó Károly munkái). i i i Amíg a megye neveléstörténetének múltja bár foghíjasán, de feltárt, ezt nem mondhatjuk el a közművelődés históriájáról. Területünk könyvtárainak ismeretterjesztésének, felnőttoktatásának, egyleteinek, filmszínházainak múltja alig ismert. Sokkal jobb a helyzet a múzeumügy és a műemlékek vonatkozásában. Ez utóbbi témával kapcsolatban országos viszonylatban is jelentős vállalkozás Heves megye három kötetes műemléki topográfiája. A művészettörténet vonatkozásában biztatóak a kutatások az egri képtár és a XVIII. századi egri festőművészek munkásságának feltárása terén. A helyi irodalmi hagyományok kutatása elsősorban Gárdonyi Géza egri vonatkozásainak vizsgálata terén hozott eredményeket. (Korompai János munkái). Az orvostörténeti kutatások főként az egri kórház és az egri fürdőkultúra múltjának 52
