Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Kolacskovszky Lajos, a tudományos ismeretek terjesztője
Kolacskovszky nagy tárgyi tudásának alapját veleszületett szellemi képességei és szülei gondos nevelése vetették meg. Apja és anyja bár szerény körülmények között éltek, de mindent megtettek nevelése érdekében. Középiskoláit és a jogakadémiát Egerben végezte el. Szüleinek feltűnt fiuk éles esze, nagy szorgalma, papnak szánták. Neki azonban semmi kedve sem volt ehhez a pályához. Sohasem érdekelte a teológia, annál inkább a természettudományok. Apja látva a természet iránti nagy vonzalmát, már gimnazista korában felvétette a Természettudományi Társulatba, és szorgalmas olvasója lett a szervezet közlönyének. Már ifjú korában megismerkedett Darwin eszméivel, a korabeli haladó szellemű történetírók munkásságával. Fiatal korában jól megalapozott tudását bővítette és mélyítette el érett fér-' fi korában. Rendkívüli tudását két kézzel szórta. Kortársai, barátai elbeszélései szerint rendkívül jó előadó volt, hallgatói szinte csüngten ajkán, amikor beszélt. Előadásait írásaihoz hasonlóan nem a „tudóskodó”, hanem a derűs hangvétel jellemezte. Gyakran fűszerezte előadásait ízes, zamatos népi tréfákkal, közmondásokkal, találó szólásokkal. Bátran felhasználta a népi hagyományokat is. Ez utóbbiaknak ő különös jelentőséget tanúsított. No, de erről hallgassuk meg őt magát: „Szerintem a "genius locci" nem csupán komoly dolgokból táplálkozik, de licsi-locsi beszédekből is, sőt ezek nem egyszer különbül domborítják ki, egy vidék jellemét, mint a pápaszemes okoskodással kirostált történelmi vagy földrajzi adatok ...” Kolacskovszy Lajos ismeretterjesztő munkássága a két világháború közötti időszakban bontakozott ki, amikor is a Tanácsköztársaság időszakában betöltött vezető szerepéért Egerben és a megyében neon kapott állást. Ezt követően előbb pár évig Szegeden, majd 1942-ig Budapesten élt. A fővárosban szoros kapcsolatba került a természetbarát mozgalommal. Éveken át tagja a Természetbarátok Egyesülete Központi Választmányának, illetve központi oktatásügyi megbízottja ennek az egyesületnek. A természetbarát-mozgalomban, illetve a Szociáldemokrata Pártban végzett tevékenysége, lehetővé tette számára a rendszeres ismeretterjesztő munkát. Főleg Budapesten, de a nagyobb vidéki városokban is: így Békéscsabán, Szentesen, Székesfehérváron, Sopronban, Győrött, Kaposváron, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon, Ózdon és Moson- ban számos ismeretterjesztő előadást tartott. Ezek száma 1926 és 1941 között mintegy másfélezerre tehető. Ezredik előadását az újpesti munkás otthonban tartotta, a rabszolgaságról. Az 1920-as évek végén, kedvenc előadástémái a következők voltak: A jégkorszak és az ősember, Az őskommunizmustól az államig, Hogyan születtek meg az államok, A vallásos hiedelmek kezdetei. Az ebben az időszakban tartott előadásai közül több, alkalmi kiadványban (Haladás, Világosság, Akarat) is megjelent. Ismeretterjesztő munkásságára jó hatással volt a már korábban említett természetbarát-mozgalom. Turistatárgyú előadásainak, illetve tanulmányi kirándulásainak se szeri se száma. (Korabeli előadásvázlatai többségükben megtalálhatók a Heves Megyei Levéltár Kolacskovszy-gyűjteményében). 1928-ban vezérszónoka volt a természetbarátok bakonyi vándorgyűlésének. 1935-ben pedig a természetbarátok országos kiállításán ő szervezte meg a természetrajzi tárlatot. Ugyancsak a mozgalmon belül 1928 és 38 között tizenhat diapozitíves előadás kép- és szöveganyagát gyűjtötte össze az oktatás céljára. Igen sok turistatárgyú előadása ismeretterjesztő cikk formájában is megjelent 68
