Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - TUDOMÁNY - Havas András: Beszélgetés Palcsóné dr. Zám Évával, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola marxizmus-leninizmus tanszékének vezetőjével
iSajnos, nehezíti helyzetünket, hogy a város és a megye sok szerve, gyakran — a helyi kapacitás megléte, ellenéré — fővárosi intézeteket |kér fel a különböze vizsgálóitokra. Pedig nagy lehetőség rejtene abban, ha helyben próbálnánk elvégezni ezeket a munkákat. Egyrészt az ittenieknek van helyismeretük, míg a budapesti kollégák maximum öt-tíz alkalommal utaznak ide Egerbe. Másrészt, nékünik is jó lenne, ha nem nehezen megfogható úgynevezett ..íróasztal-témákra”, hanem társadalmi leg hasznos tevékenységre fordíthatnánk erőinket. Gyakran előfordul, hogy megyei vállalataink különböző szociológiai felméréseket rendelnék meg budapesti intézményektől. Ebből aztán az lesz, hogy a fővárosi intézet megbízza ezzel a feladattal egy itteni kollégánkat, ahogy az most is megtörtént. Igaz az is, hogy némi előrelépés azért érzékelhető. Például a MAE Közgazdasági Bizottságán keresztül a .megyei tanács gazdasági témákat hirdetett meg. Ehhez hasonló, még közvetlenebb kapcsolatot kellene kiépíteni a jövőben. Gondolom, sok egyéb területen is hasznos tevékenységet tudnánk kifejteni. Jól fel tudnánk használni például az élet- és munkakörülményekkel, a munkaerő-gazdálkodással vagy a vállalati döntésmechanizmussal összefüggő tanulmányokat is megyénkben. Itt említem meg azokat az egyéni témákat is, amelyek szintén nagy segítséget jelentenek a szakembereiknek. Ezek közé tartozik az ifjúság, az értékváltozás, a családi viszonyok változásának tanulmányozása a marxi valláselmélettel, a művészi visszatük- tözés sajátosságaival, az oktatás és gazdaság kapcsolatával összefüggő kutatás valamint az állami funkciók, szocializmusbeli alakulásának vizsgálata is. — A társadalomtudományok művelői számára is rendkívül fontos a továbbképzés. Biztosított-e a szakmai fejlődés lehetősége? — Azt hiszem, e téren nincs probléma. A három szakágnak külön-küiön szerveznek — elsősorban a Művelődési Minisztérium Továbbképző Központja — tanfolyamokat két-három napos időtartammal. Éheken a legaktuálisabb kérdések kerülnek napirendre, elismert szaktekintélyek és előadók részvételével. Vannak nagyobb elméleti témákat összefoglaló tanácskozások. Legutóbb a polgári filozófiai irányzatokról, valamint a Lukács-évforduló alkalmából rendeztek szimpóziumot. Vannak- kötelezően előírt továbbképzések is, mint például, amire egy új tantárgy — Magyarország története 1918—1975. — bevezetése adott indokot. Űjabban a több tudományágat érintő témák megtárgyalására is sor kerül. Így legutóbb A mai kapitalizmus kérdései címmel rendeztek tanácskozást. Ezek az összejövetelek talán a legjclbbak, hiszen mindenki kicsit kitekinthet saját területéről, így komplexen látják a problémákat. Itt kell megemlíteni azokat az információkat is, amelyeket a megyei pártbizottság biztosít számunkra, időszerű ideológiai kérdésekről, hisz erre igen jól tudunk támaszkodni. — A tudomány után most térjünk át az oktatásra. A ma iskolájának talán legsúlyosabb gondja, hogy a tanított tárgyak (és az ott felállított modellek, értékek) nincsenek mindig összhangban a mindennapi élet tapasztalataival. Ha lehet mondani, a legélesebb kihívás a társadalomtudományokat, így a marxizmus—leninizmust érte. Milyen nehézséget okoz mindez pedagógiai munkájukban, hogyan próbálják megteremteni az összhangot? — Sajnos, a hallgatók többsége nem nagyon érzékeli a végbement változásokat. Például a politikai gazdaságtan esetében: a tanulók szinte a gazdasági ismeretek teljes hiányával1 jönnek ide, s ilyen alapokkal évi hetvenöt órában nehéz komoly fejlődést elérni. Másrészt azonban, ezek a fiatalok igen kritikus szemmel nézik a dolgokat, ám gondolkodásmódjukban ennek ellenére olyan rég dogmatikus maradványok nyilvánulnak meg, amelyek körülbelül az 50-es SveTcben voltak forgalomban. Ez szinte érthetetlen számunkra. A legtöbben egyszerűen nem veszik észre, hogyan és miképpen fejlődött a gazdaság, de azt sem tudják, milyen változásokon keresztül jutottunk el a máig ■— mind gazdasági, mind társadalmi téren. Ez nagyon világosan megmutatkozik a szemináriumi beszélgetéseken, de főleg az utolsó évesek speciális kollégiumi foglalkozásain. Mi mindem eszközzel küzdünk e kedvezőtlen jelenség ellen. Üj, speciális kollégiumi témaköröket hirdetünk meg, ezzel is segítve egy reális társadalomkép kialakulását. A filozófiai és gazdaságpolitikai körök mellett nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó köröket szervezünk, de beindul a Lukács-olvasókör is. A tudományos diákköreink egyébként kitűnő eredményeket érnek el. A legutóbbi országos versenyen egy első, egy második és egy különdíjat nyertünk. Egy 62
