Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - VERS - PRÓZA - Makay Margit: Hogy is volt? (életregény)
Rajnai fiatal kora óta betegeskedett a tüdejével. Baleset is érte az Aranyember filmfelvétele közben, térdkalácstörést szenvedett. Ugyanis lovon kellett átkelnie egy kis deszkahídon, a híd deszkája nedves volt, a ló elcsúszott rajta, majd bukása közben Rajnait a korláthoz szorította. Rajnai első felesége Gombaszögi Frida volt, akitől hamarosan elvált. Másodszor is megnősült, és dacára felesége gondos ápolásának, betegsége elhatalmasodott és rövidesen meghalt. Én búcsúztattam ravatalánál, ami számomra legmegrázóbb szereplésem volt. ★ Vendégszerepléseim során leggyakoribb partnerem Törzs Jenő volt. Kitűnően tudtunk egymáshoz alkalmazkodni. Nemcsak remek művész, de remek partner is volt. Törzs olyan színész volt, aikire színházat lehetett építeni. Annak a színháznak, amelynek tagja volt, nem lehetett színészgondja, mert Törzs mindenfajta szerepet pompásan el tudott játszani, a fiatal szerelmesektől az aggastyánokig, a bahózati figuráktól a tragikus hősökig és, ha kellett még énekelt is .Feledtetni tudta beszédjének furcsaságát, mintha minden szavát levegővel burkolta volna be. Feledtetni tudta azt is, hogy nem volt daliás termet, úgy segített azon, hogy magasítót hordott cipőjében és gavallérsarkot. Ha kilépett a színpadra, átforrósodott a levegő. 1933-ban, Zilahy A tizenkettedik óra című pacifista darabjában játszotta legnehezebb szerepét, egy soha még nem játszott figurát kellett alakítania. Alkkor láttam először, hogy gyötrődik, míg végül is a Nemzeti Színiház főrendezője, Hevesi Sándor — aki vendégként rendezte a Magyar Színházban a darabot — rá nem vezette nagyszerű rendeződ módszerével, ami abból állott, hogy végtelen türelemmel hasonlatokat idézett, ezáltal Törzs előtt világos lett ez a nem egyszerű figura: a Valaki, a megfoghatatlan és Én. Törzs Jenővel nagy várakozással készültünk az előttünk álló feladatra. A magánszínházaknál rendszerint három hét volt a próbaidő a készülő új darabokra. Hevesi majdnem két hétig boncolgatta a művet, mi pedig feszült figyelemmel hallgattuk minden szavát. Riadtan vettük észre Törzs Jenővel, hogy alig van egy hetünk a premierig, és mi még el sem kezdtünk próbálni. — Mire színpadi munkánk elkezdődött, megoldódott Törzs szerepe körül minden nehézség és könnyűszerrel elkészültünk a kitűzött időre. Ez volt Hevesi Sándor munkamódszere. Levette színészei válláról a gyötrődő munkát, és biztos kézzel rávezette a színészt a majdnem megoldhatatlannak látszó helyzetek tisztázására. Amikor még a Vígszínháznál voltam szerződésben, két darabbal (Lengyel Menyhért Angyal című és egy angol szerző Ne váljunk el című darabjával) mentünk vendégszerepelni Törzs Jenővel, Rajnai Gáborral és a kiegészítő szereplőkkel a magyarlakta Romániába: Kolozsvárra, Aradra, Temesvárra és Nagyváradra. Azt az ünneplést, ahogy bennünket fogadtak, soha nem felejtem el. Kolozsváron még éjjelizenét is kaptunk. A románok „Setreaska Vígszínház”, „Setreaska Makay” és a többi színészek nevét belezengték muzsikájukba, pedig el voltunk 'készülve Kolozsvárott a legrosszabbra, mert egy óra hosszat várattuk a közönséget a kezdéssel. Ugyanis lemaradt a poggyászunk a ruhákkal, kellékekkel, és díszletünk sem volt. Zúgolódtak már a zsúfolt nézőtéren. A telt ház közönsége nyugtalanul fogadta a késés kihirdetését, de mégis ott maradt és az előadás után kipótolta tapsaival a kellemetlen várakozást. Végül annyira meghódítottuk őket, hogy eltúlozták megelégedésüket. Késő éjjel lett vége az előadásnak, már vacsorát sem kaptunk az éttermekben. Kolozsvár csendes, szolid város. Korán lefekszenek az emberek, még a kutyát sem látni olyankor az utcán. Mit tehettünk, elindultunk Rajnaival, Törzs Jenő12
