Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 2. szám - FILMMŰVÉSZET - Szalay Zoltán: Megteremteni a magunk megálmodta világot

Pasolini, Tarkovszkij, Wayda vagy éppenséggel Bán Frigyes, Huszárik, Mé­száros Márta, Bacsó, Jancsó, Kovács András, Maár Gyula. Ez egy egészen más világ? Cigarettafüst és gyötrődés a forgatókönyv írásakor. Lótás-futás az enge­délyért, majd a pénzért, a kellékekért, a berendezésekért. Vita a gyártóval, a színésszel, a statisztériával. Beállítások, ismétlések, órákon át, napokon át. Üjra és újra berreg a felvevőgép, tízszer, hússzor ugyanazok a szavak, moz­dulatok. Egy valami lehetséges: a tökéletes jelenet. S akkor még az aprólékos munka, hogy a nyersanyagból élvezhető előadás kerüljön a mozivásznakra, a képernyőkre, a videokazettákra. Végül pedig az izgalom, vajon hogyan fo­gadja a publikum?! Kellemes élménnyel lesz gazdagabb vagy netán elher­dált vagyonnak minősíti a ráköltött milliókat. Film. Filmkészítés. Még pontosabban: filmgyártás. Igen, ez egy más világ! A „KÉSZÁRU” SEREGSZEMLÉJE (1. SNITT) — Beszélhetünk-e filmjeink színvonalának javulásáról? — A kérdéssel a Hotel Novotel első emeleti szobájában dr. Baji Lászlóhoz, a Magyar Filmgyártó Vállalat ügyvezető igazgatójához fordultunk. A Kongresszusi Központ nézőte­rein, a Pálmában, a Bartókban és a nagyteremben, a negyedik napi verseny­programot készítik elő. Előző napi pletyka is a fülünkbe jut: összecserélték Makk Károly és Szabó István filmjének kópiáját. Előbbi az NSZK-4>an dol­gozta fel Örkény Macskajátékát, az utóbbi sokkal korábban, itthon. A hírek szerint egyedül Szabó felesége fedezte fel a tévedést. A gyárvezető a XIX. magyar játékfilmszemle gazdasági ügyeiért felelős ugyan, de nyilvánvaló, előtte sem ismeretlenek a bemutatott alkotások. Be­osztásánál fogva, hivatalból is látnia kell őket. — A múlt évieknél jobbak a mostaniak — hangzik a határozott válasz. — Huszonnégy produkció van versenyben. Megtekinthető még a balázs bélások programja, a főiskolásoké és egy televíziós műsor. Az érdeklődésre jellem­ző, néha kisebb botrány tör ki amiatt, hogy nem jut mindenkinek hely, aki­nek kellene. A színvonal? Elsősorban szakmai megítélés dolga. De létezik bizonyos szubjektivitás is. — ön mely filmeket zárta igazán a szívébe? — Magával ragadott Mészáros Márta Napló szerelmeimnek című pro­dukciója mondanivalójával, történelmi hűségével — a rendezőnő szűrőjén keresztül. A belső jelenetei önmagukban is remekek. Tetszik Jancsó Miklósé, a Szörnyek évadja. Kitűnő szakmai munkának tartom a Csók, anyut Rózsa Jánostól és a Szamárköhögést. De megemlíthetem Bacsó Péter Banánhéjke- ringöjét vagy a Hajnali háztetőket, Dömölky Jánostól, illetve Maár Gyula Malom a pokolban című művét. Ritka az, hogy egy időben annyi jó alkotás jöj­jön össze, mint az idei szemlére. GYÁR AZ ÁLMOK VILÁGÁÉRT (2. SNITT) — A sikerben — legyen az akár kisebb, akár nagyobb —, de a bukás­ban is, jócskán van érdeme, illetve része a gyártásnak. Ennek alapján sem érzi senki, hogy a Mafilm csupán egy lenne a hazai vállalatok közül. Sajátos­ságai bizonyára pontosan megrajzolhatók. 49

Next

/
Thumbnails
Contents