Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Korompai János: Gárdonyi Géza szinonimaszótára

megkupor, megsanyar, inogat, mondton-mondja. Abárol (súlytalanul: abál), vizsgáról; döbörög.

Hely. Tetődös-tetőjén, köröndös-körül; — „Nagy-fent van még a nap.” Ottogon — „Megszállának Erdélyben, kik mind e napiglan ottogon lakoznak.” Tán ma „ottanan”; Zalában: ottannak, ottannég, ottég; környeslen-körül; be- lesleg-bele.

Idő. Élőbbed, továbbad; megint, megintlen, régedes régen, (nézd: Simonyi 1. 427.); régesteien régen. Üjoslag — (mint mellesleg, oldalaslag), újra már Molnár Albert).

Állapot. — Mód. Aligon-alig; unos-untig, szinteres-szinte; azonságosan képpen, valamikéntséges-képpen. — (Csordásék karácsonja).

Szám. aligon-alig. Vegyes: azonságos, csupádon-csupa, azérton-azértan. Megképzelődik (a terhes asszony); köröstelen-körül. „Körödös-körül nyargal a táboron a tatár”.

Határozás hasonlítással. „Eltávozott annyira, amennyire kővel hajíthatunk.” Miatyánknyi idő; tojásfőzésnyi. Egyre jobban. „Mindinkább” helyett az ónyelvben: „hovatovább”. Az ónyelvben „igen” s „nagyon” helyett sokszor íródik „jó”.

Melléknév. Gyanakszi; birzes-borzas; gyengeséges, fehéres, bátorságos. — „Nem egyéb vala ő ágya, hanem csak egy keménységes deszka”. Féledelmes, nagyságos; eszem-iszom ember. Csármás. Legrejteke a szívnek. Cifra-furcsa. Ha jó ez a szó „lélekdobbal”, miért ne lehetne így rövidíteni minden ,,-anás, -enés” végű szót, illetve a mozzanatos igéket, például: „nagy lobbal, reccsei, zökkel, roppal”. Hogyan fejezi ki a nép a mennyiséget: „Ferenc József küldött egy zsák mákot” stb. „Mit nagyságolod ezt a leszekurat?”

Lefokozás: macskaméz, ebszőlő. Ige: hajkász, lépint. — „Belépintett a házba.” Körmécsei, körömcsél. — „Körömcsélő ellenvetéseid.” Torpan (toppan).

Milyenző szók. Kicsinyítő enyhítő, lágyító. Ha valamit nem találsz Bitire gondolj! Laposas, nyerses.

Egyéb nagyító: Simonyi T. M. Ny. 541.

(Folytatjuk)

Korompai János

38

Fábri Zoltán: Hulló falevelek — Vízparton (jobbra)