Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Korompai János: Gárdonyi Géza szinonimaszótára
Megragadó, hogy Gárdonyi milyen gazdasággal osztogatta egyéni elnevezésű csoportokba a szavakat, amelyeket ő vagy jóknak vagy rosszaknak tart. Szerinte a jó, értékes szavak csoportja például a látható szó, a tengelyszó, a reflektorszó, az új szó, a más szó. A látható szó olyan, amelynek olvasásakor képzeletünkben azonnal megjelenik a vele leírt fogalom, cselekvés vagy körülmény. „A tengelyszó... a gondolkodásban mindig domináns. A szóismétlés, szójárás . .. lelki jegy. Különösen hatásos, ha az ismételt szó nem üres szokás, hanem egy gondolkodás tengelye...” magyarázza Gárdonyi a 4. sz. mesterfüzetben. A reflektorszó mindig erős fényt vet maga köré vagy egy meghatározott irányba. A gyöngyszó fénylik és díszít, különösen, ha elhelyezésénél fogva a figyelem és a megvilágítás középpontjába, sugártörésbe kerül. Gárdonyi ilyennek tartja a mot imprévu-1, az előre nem látott, váratlan szót is. Mindenekfeletti érték azonban Gárdonyi Géza szemében az új szó, a más szó! A „Más szóval a szót!” írói parancs az ő mértéke szerint az egyik legfontosabb követelmény. Talán csak a „Mindent lehet röviden!” előírás fordul elő ugyanolyan gyakran az írói mesterségről készített feljegyzései között. Bizonyára meggyőzőek lesznek a 4. sz. mesterfüzetből vett következő, ide illő idézetek: „Más szóval a szót!.. . Egy semmike mondat is gyémánttá változik, ha más szavakkal fejezed ki.” „A gondolat új ruhába öltözik, ha a mondat szavai módosulnak ...” „Más szóval a szót! Ha nem a szótári nevével írom a fogalmat, hanem más szóval, rezgés keletkezik az agyunkban, mert két-három képzet kavarodik elő, s alkot hirtelen szinte új fogalmat...” „Az ismert idézetek (szavak) nem keltenek izgalmat az agyban. De ami új, munkát ad az agynak, hogy hirtelenében feldolgozhassa, elhelyezhesse ... Mindig kellemes rezzenés a soha nem látott szó.” „... mentül szokatlanabb a jegy, ha mégis igazi jegy, antul nagyobb rezgést kelt az olvasóban.” „Az előre érzett szó helyébe tégy mást. Pl. Tóth B. »kitöröltem vele a lámpaüvegemet-"'.” összefoglalásul álljon itt egy jegyzet, amelyet az író élete utolsó évében fogalmazott meg: „Az összes, 1921-ig írt könyveid a »más szóval a szót« szerint újraírandók! Hiszen itt ragyogtathatod művész voltodat!” Gárdonyi csoportosítása szerint azonban vannak rossz, értéktelen szavak is. Ilyenek például a fakó szó, az idegen szó, a javíthatatlan szó. A fakó szó elkerülendő. Fakónak tartja Gárdonyi például a stréber szót. Mindjárt fel is jegyzi elkerülésének egyik módját: „Mintha ostromlétrával született volna, amellyel az élet minden magaslatát megmássza (Dickens). Feltörekvés, magas, létra, erőkifejtéssel való feljutás ...” Az előbbiekben már ismételten említett 4. sz. mesterfüzet folyóírásos áttételének 80. oldalán ezt olvashatjuk: „a fakó ige mindig törlendő! ...töröld s másképp a mondatot!”. „Javíthatatlan szó — alkosd másképp a mondatot, más szavakkal. Pl. »de azért a többit lenéztem« helyébe: »úgy néztem rájuk, mint juhászkutya a birkára«.” Az eddig felvetett gondolatok megmutatták, milyen sokat jelentett Gárdonyi számára a szó, a legmegfelelőbb szó kiválasztása, a szókincstár és maga a szótárkészítés, aminek nagy tette éppen a szinonimaszótár összeállítása 35
