Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 1. szám - VÉLEMÉNYEK KERESZTTÜZÉBEN - Sárhegyi István: A házmesterré szelídült sárkány

vay írt hangulatos elektronikus zenét — bizony hosszú-hosszú percekig tapsoltak az aprócska kezek. A másik pozitív kez­deményezés a televízióhoz fűződik. Min­denképpen remek ötlet volt a Magyar népmesék című sorozat elindítása. Per­sze ez csak az első lépés, de miért ne bíznánk a hasonló folytatásban. S még valami, igaz csak nagyon hal­kan mondva. Ne szégyelljük kikérni, meghallgatni a szakemberek — gyer­mekorvosok és -pszichiáterek, pszicholó­gusok és pedagógusok — véleményét. Azokét, akik most is úgy látják, hogy azok az agyonszidott, degradált mesék igenis szükségesek, mert — képi, szim­bolikus nyelven — informálnak, s egy teljesebb világkép kialakulását segítik elő. Először közölnek a gyerekkel reali­tást, először közlik vele azt, hogy a vi­lágban igenis van rossz, s ez nagy erejű, de legyőzhető. S ezért fontos a mesék „üzenete” is a kicsinyekhez: tudjuk, hogy szorongsz, de hát a Földön tényleg sok szorongató van, ám a hős — s Te is lehetsz ilyen — megküzd ezekkel. Ne dobjuk hát sutba az avíttnak tar­tott, dohosnak hitt meséket, ne változ­tassuk át kedves kalauznővé a gyönyö­rű hercegkisasszonyt és mérges házmes- terbácsivá a lángot okádó sárkányt. Sárhegyi István 90

Next

/
Thumbnails
Contents