Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 6. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Az első hazai munkásszaklap volt
élete és szociális helyzete, hivatalos rendeletek, levelezés, könyvszemle, hirdetések, szépirodalmi anyag, vegyesek. A szerkesztő egyik fontos feladatának tekintette a nyomdászok szakmai képzésének segítését. Foglalkozott a nyomdászat gépesítésének aktuális kérdéseivel. Például bemutatott egy önkirakodó nyomógépet és egy legújabb papírsimító masinát. Érdekes leírásokat olvashatunk benne, a fametszetek lemásolásáról, a víznyomatok készítéséről, a gra- photypiáról és a kaucsuk-betűkről. A graphotypia Angliában feltalált képnyomó eljárás volt, amely helyettesítette a fa-, a réz- és az acélmetszést. Több cikk található a lapban, a jó nyomdai szedés követelményéről. Fontos írás, a sajtóhibákról szóló is. A szaklap széles teret adott a nyomdászat történetének. Az ezzel foglalkozó tanulmányok Prohászka Ferenc, Soly- mossy Pál és Szabó József tollából származtak. A híres nyomdászok közül Franklin Benjamin, Trattner János, Szi- lády Károly életrajzát olvashatjuk. Említésre méltóak a papírgyártással és a hazai cenzúra történetével foglalkozó cikkek is. Rendkívül érdekes anyag, az 1866. évi 10. számban a „Pesten 1848. június 2-án kiadott nyomdász árszabály.” Ez volt Magyarországon az első kollektív szerződés. Ismertetéseket közölt a folyóirat a magyarországi, s erdélyi nyomdák számáról. A „Vegyesek” rovatban a nyomdaipar fejlődésének eredményeiről, termékeiről, a nyomdászok egyesületi életéről, s minden, a szakmával összefüggő kérdésről hírt adott. Megtudjuk belőle például, hogy 1866-ban új nyomdát alapítottak Gyöngyösön. Az ez évi 6. szám arról tudósít, hogy Egerben megjelent a Zsasskovszky-testvérek Egri dalnok című gyűjteménye. A lap nemcsak hazai, hanem a világ más tájairól származó nyomdászati vonatkozású híranyagot is közölt. A legtöbbet, nem véletlenül, a lipcsei és az angliai nyomdáktól olvashatunk. A kiadvány népszerűsítette a korabeli nyomdászati szakirodalmat is. Az 1867. évi első számában felhívta a figyelmet Barázda Aladár Nyomdász zsebnaptár nyomdászok számára művére. A lap kivette részét a szaknyelv megújításából is. Például a form helyett alak, a co- lumme helyett oszlop szavak használatának bevezetését ajánlotta. A szerkesztő nagy gondot fordított az 1865-ben létrehozott Pest-Budai Könyv- nyomdászok Önképző Egyletének bemutatására. Sőt, az 1866. évi 14. számtól kezdve, „önképző egyleti ügy” címmei rovatot is indított. Az ez évi 22. számtól a szerkesztő közreadta a „Szemle” rovatot, amely a nyomdászok életével foglalkozott. Sokat olvashatunk a szaklapban a korabeli nyomdászok mostoha helyzetéről. Hírt adott a nagy munkanélküliségről, a vasárnapi munkaszünet hiányáról, s egyéb szociális kérdésekről. Különösen nagy visszhangot váltott ki az olvasók körében az 1866. évi 14. számban közzétett: „Anyagi helyzetünk” című írás. Időnként közölte a szerkesztő a Pesten átutazó nyomdászok nevét. Tájékoztatott a fővárosi beteg nyomdászok létszámáról is. Rendszeresen közölte az elhunytak nevét. A híresebbekről nekrológot is közölt. A kiadvány közreadta a sajtóval kapcsolatos hivatalos rendeleteket. Bizonyára az 1867-es kiegyezés adott okot az 1848. évi sajtótörvények publikálására. Különösen az 1866-os évfolyamban, a szerkesztő számos levelet közölt, összesen 39-et találhatunk benne. A levélírók, akik általában nyomdászok voltak, az ország legkülönbözőbb helyein éltek. Általában a szakmabeliek életéről, a nyomdászat jelentősebb eseményeiről számoltak be. Az 1866-os évfolyamban könyvszemlét adott közre a szerkesztő, az egri és a debreceni nyomdában az előbbi évben előállított kiadványokról. Ebből megtudhatjuk, hogy a helyi nyomdában abban az évben ötvennégyféle kiadvány látott napvilágot. Az év terméke volt a Zsasskovszky-testvérek Orgonaiskola című műve, az Ihász Gábor nyelvész által az algimnáziumok számára írott magyar nyelvtankönyvek, a Mindszenty Gedeon költő által szerkesztett Egri Népkönyv III. füzete. Itt készült a híres Egri Képes Naptár, az Eger című politikai és vegyes tartalmú hetilap, a gyöngyösi Horner István orvos által szerkesztett Hasonszenvi Közlöny. Hirdetések közlésére is vállalkoztak. Az előfizetők hirdetéseit díjtalanul közölték. A hirdetések a lap profiljának megfelelően a legtöbb esetben a nyomdászok álláskeresésével, illetve a nyomdatulajdonosok állásközléseivel foglalkoztak. A szépirodalmi anyagot a versek képviselik. Az összesen huszonhárom költeményből tizennégy eredeti, négy után- közlés, és öt átdolgozás. Többségük a nyomdászattal és a sajtóval kapcsolatos témákról szól. 73
