Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 6. szám - ÚJSÁGÍRÁS - Magyar Elemér: Milyenek az újságírók?
Nekem különben — általában — nem újságíró barátaim vannak. Hogy ez most jó vagy nem — hagyjuk. (Inkább jó.) Sokféléről szoktunk beszélgetni: egymásról, néha még pénzről is és persze a szakmáról. A társaságban (az esetek többségében) tőlem kérik számon azt is, amit maguktól kellene és amit nem tudnak, nem akarnak, nem mernek, hiszen nem ők Írnak naponta, tízezreknek. Ez a számonkérés — talán mondanom sem kell — nem igazságos, nem fér, s egyáltalán nem sportszerű. Nekik van igazuk ... Mégis. Havas András Milyenek az újságírók? Egy kívülálló vallomása „Hát nem naponta ismétlődő csoda ez?” (Karel Capek: Hogyan készül az újság) Beszélik, valamelyik szerkesztőségben történt, hogy a kollégák „zöldfülű” munkatársuknak levelet küídtek, s ebben — egy gimnáziumi leányosztály nevében — író—olvasó találkozóra invitálták. Egy tisztességben megőszült rovatvezető pedig rendszeresen azon mesterkedett, hogy a szobáikból rövid időre eltávozni kényszerülők félbehagyott cikkeit — suttyomban — obszcén dalszövegekkel egészítette ki. Még sorolhatnám a példákat azt bizonyítandó, hogy a bohémság ezeknél, az egyébként normálisnak látszó egyéneknél, alighanem foglalkozási ártalom. Hiúak is. Mint mindenki más. Feltehetőleg e tulajdonság náluk azért kerül előtérbe, mert gyakran megmérettetnek. Kpcsis Árpád: Kévék 70
