Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 5. szám - EGÉSZSÉGÜGY - Homa János: Kerekasztal-beszélgetés megyénk egészségügyéről
en hat a vállalatokra. Magyarország megyéi között Heves a közepesen szennyezettek közé tartozik. Az is egyre inkább tapasztalható, hogy a munkahelyi vezetők fellépnek az alkoholizmus ellen. De csak a munkahelyre koncentrálódik mindez. Nem egy helyütt kötelező jelleggel bevezették a szondázást. Aki szeszes italt fogyasztott, nem állhat a gép mellé. Ez az intézkedés a munkás védelmét szolgálja. Viszont nincs elmozdulás a vállalatoknál a dohányzás visszaszorításában. Nálunk nem vezették be — külföldön viszont több országban megtaláljuk — a délelőtti és a délutáni cigarettaszünetet. Lenne még teendő a munkaidő utáni alkoholizálás visszaszorításában is. Ezzel nem nagyon foglalkoznak a vezetők. Mintha mellékesnek tartanák, hogy dolgozójuknak pihenten, megújulva kellene munkába állnia. Tehát itt bonyolultabb feladatról van szó, minthogy reggel megszondázzák a munkást. A legnagyobb gond az, hogy nem következett be a szemléleti változás. Annak ellenére, hogy a Vöröskereszt és a TIT megfelelően tevékenykedik, az a véleményem, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak még többet kellene foglalkoznia az. egészségkultúrára való neveléssel. Nagyon sok orvos vállalkozik ismeretterjesztő előadásokra, de még így is — mennyiségileg csakúgy, mint minőségileg — van mit pótolni. Dr. Kozma József: — Az utóbbi időben jelentősen fejlődött az üzemorvosi hálózat. Valamennyi háromszáz embert foglalkoztató üzemben akad fő-, vagy részfoglalkozású orvos. De akkor, amikor már a munkaártalmat észlelik, vagy akár az egészségtelen életmód miatti betegséget diagnosztizálták, már elkéstünk. Egy visszafordíthatatlan folyamat indult el. Haffnerné dr. Miskolczi Margit: — Sajnos, nem tudatosult az emberekben: az egészség megőrzése fontos. Hiányzik a felelősségtudat. Minden harmadik magyar állampolgár rendszeresen dohányzik, sőt a tizenhat éven aluliak közül is rágyújt minden tizedik. Magas a gyógyszerfogyasztás. Terjed az egyes ifjúsági csoportok között a bódulatot okozó anyagok használata. Az alkoholt fogyasztók száma nagy és egyre nő. Mindez már kívül esik az egészségügy hatókörén, ezért valamennyien felelősséget kell, hogy érezzünk. — Az orvosok képesek-e arra, hogy az egészséges életmódért folytatott harc élére álljanak? Dr. Gyetvai Gyula: — Hajdan örültünk, ha a beteg embert el tudtuk látni, olyan szűkös volt a kapacitás. A legutóbbi megyei párt vb-ülés mérföldkő volt számomra. A testület határozatot hozott: az egészségügyi dolgozóknak kell a társadaiomegészségügyi program élére állnia. S a rossz irányú tendenciákat meg kell állítani. Lassan haladunk a teljes szűrés és gondozás felé, amely kardinális probléma. Ma már a beteg embertől egyre inkább az egészséges felé fordulunk. A jelenlegi célunk, hogy felkutassuk a betegeket és ellássuk. A következő lépés: az egészségesek életét úgy kell alakítanunk, hogy az ne legyen beteg. Az egészség a WHO (az Egészség- ügyi Világszervezet) szerint nem a betegség hiányát, hanem a teljes testi, szellemi és szociális jólétet jelenti. Az, hogy nyitottunk az üzemek felé és megkezdtük a dolgozók szűrését, ez hallatlanul jelentős dolog. De senki sem feledheti el, hogy csak közösen tudjuk megállítani a rossz irányú „mozgásokat”. Kulturáltabb életvezetés szükséges. Ez nem pusztán munkafegyelmi kérdés. Az egészséges ember védelméről van szó akkor is, ha ennek ő nem ismeri fel a jelentőségét. A cél: úgy éljen mindenki, ahogy a körülményei biztosítják. Azok pedig jók. — Az orvosok, közéleti személyiségek példamutató szerepe is lényeges ezen a fronton, hiszen elég furcsa, ha valaki olyan orvostól hallja, hogy mondjon le a cigarettáról, aki maga is rágyújt. Hasonló a helyzet az italozással is. Dr. Gyetvai Gyula: — Vitathatatlan. Ebben nagy tartalékaink vannak ... Haffnerné dr. Miskolczi Margit: — Az egészségpolitika szerves része a társadalompolitikának. Az egyiktől eljuthatunk a másikig. Például azt mondjuk, hogy rosszak a táplálkozási szokásaink, magas a szénhidrátfogyasztás. De hát ha a szalonna a legolcsóbb, akkor nyilvánvaló, hogy ezt veszik sokan. Később viszont egyre több betegségnek a forrása ez, s a kórházi kezelések miatt az államnak is a zsebébe kell nyúlnia. Egy másik: most, amikor a jövedelemkiegészítés lényeges szempont, mikor van ideje a legtöbb embernek a testmozgásra? Dr. Gyetvai Gyula: — Ha vizsgálnánk a vgmk-ek szerepét, kiderülne: közrejátszanak a negyven-ötven év közöttiek korai elhalálozásában, a családok széthullásában. Nem is beszélve arról, hány egyéb konfliktust hordoznak még magukban. A főmunkaidőben kellene megteremteni a család megélhetéséhez szük48
