Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 5. szám - VERS - PRÓZA - Korompai János: Gárdonyi Géza szinoníma-szótára (2. rész)
egy emberre, aki a raktár rendje fölött őrködik. A raktárban már dolgozott egy asszony, évek óta nagy hozzáértéssel vigyázta a polcokon felhalmozott értékek sorát, s akinek a munka közben néha arra is volt ideje, hogy hirdetéseket olvasson az újságban. Mit tesz a véletlen? Böngészés közben épp azon a néhány soron akadt meg a tekintete, amelyben őmellé kerestek segítőtársat. A raktárban aznap még a szokásosnál is kevesebb dolog volt, így az asz- szonyság nemcsak olvasta az újságot, de alaposan el is gondolkozott a dolgon. Olyannyira, hogy kíváncsivá lett: ugyan mennyi pénzt kínálnak a majdani munkatársnak? A kérdés addig-addig piszkálta, amíg vette a telefont, és felhívta a hirdetésben megadott számot. Magáról nem árult el semmit, mi több, úgy tett, mintha éppen csak véletlenül jutott volna tudomására az álláslehetőség, s egyéb tudnivalók mellett azt is megkérdezte, mennyi lenne a kereset? Megtudta. A szám majdnem dupla annyi volt, mint amit az ő borítékjába tettek hónapról hónapra. Ahogy ez a mesében is lenni szokott, a szegény asszony elhatározta, hogy másnap maga jár az igazság után. Felkerekedett és meg sem állt az igazgatói irodáig, ahol aznap épp fogadóóra volt, így röviden előadhatta a panaszát. Kicsit sírt, kicsit kiabált, aztán, hogy kiadta a mérgét, meg is nyugodott és visszament a raktárba. Az igazgatóságon pedig kitört a ribillió, mert az asz- szonynak azért valahol mégis igaza volt. Ám a vállalat bölcs vezetője megőrizte nyugalmát, magához rendelte a titkárnőjét, és úgy intézte, hogy ezután ilyen galiba elő ne fordulhasson többet. Nem, nem az asszony fizetését igazította a leendő munkatárs béréhez. Megtiltotta, hogy ezután álláshirdetésről bárkinek telefonon adjanak felvilágosítást. Azért nem élünk a mesében ... Lapok egy különleges kéziratból GÁRDONYI GÉZA SZINONÍMA-SZÓTÁRA II. rész Ebben a közlésben a szinonima-szótár Főkönyvnek is nevezett anyaggyűjtő kötete „hátsó elejének” számozás nélküli előzékoldalain található bejegyzések egyik csoportját és a szinonímaanyag három újabb rövid fejezetét, a Színek, az Irány és a Formák című bekezdéseket ismerhetjük meg. A szóban lévő előzékoldalakon összesen tizennégy bejegyzés olvasható. Ezek nem egy időben keletkeztek. A használt íróeszközök és tintafajták, az eltérő betűnagyság, de elsősorban a titkosírás fejlettségi, azaz bonyolultsági foka alapján legalább öt időpontra lehet a szövegrészeket elkülöníteni. A szélső időhatárok csaknem azonosak a titkosírás kialakításának időpontjával (1906), illetve Gárdonyi Géza halálának évével (1922). A feljegyzések egymással nem függnek össze és két csoportra oszthatók: közöttük öt elvi jellegű megállapítás, kilenc pedig gyakorlati utasítás a szótár készítéséhez. Az elvi jellegű feljegyzések 1. „Tibetan grammar’’ Ez a két angol szó Tibeti nyelvtan-t jelent. A feliratot, elhelyezése alapján, 37
