Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 2. szám - ANYANYELVÜNK - Pásztor Emil: Változások helyesírásunkban
lahol középen van. Bár nem történtek mélyreható változások, helyesírásunk szabályrendszere ebben a tizenegyedik kiadásban az eddiginél teljesebb, pontosabb és célszerűbb lett, s ezért az új szábálykönyv jó segítség, hasznos információs és munkaeszköz lesz mindazoknak a kezében, akik megismerkednek vele. Nem törölte el az Akadémia a ly-t, noha a felszabadulás utáni első években ilyen javaslat is volt. Azóta rájöttünk, hogy érdemes megtartanunk ezt a több évszázados betűnket, amelynek a szavakban való alkalmazása kedves színfoltja a magyar írásnak. Képzeljük el, milyen lenne nélküle például Vörösmarty Szózata, és mennyi magyarázatot kívánna, ha az ly betűket j-vel helyettesítenénk, így: „Ez a föld, mejen any- nyiszor / Apáid vére fojt. . Nem írunk így ma sem, és remélhetőleg a jövőben sem. Mi változott? A korábbi 438 szabálypont helyén most már csak 299 van, de ezekben több a magyarázat, a megokolás, sőt a megfogalmazás stílusa is némiképp oldottabb. mint az előző szabálykönyvekben. A kiejtés, a szóelemzés, valamint a hagyomány alapelvéhez negyedikként csatlakozott az egyszerűsítés. Nézzük meg egy-két példán, mit is jelent az effajta egyszerűsítő írásmód: Megkérdezték a vádlottól, mennyit költött január 15-e óta — három helyütt alkalmazzuk az egyszerűsítést: 1.) amikor a vádlott szóhoz hozzátesszük a -tói ragot, nem írunk összesen három t betűt), 2.) a mennyi szóban a kétjegyű ny betűt nem teljesen, hanem csak az első jegyével kettőzzük, 3.) amikor a hónap valamelyik napját jelző sorszámnóvhez toldalékot teszünk (január 15-e), akkor az egyébként kötelező pontot megtakarítjuk. Az egyszerűsítés alapelvének persze csak a tudatosítása új, az írásgyakorlatban ez nem jelent változtatást. A különírás-egybeírás fejezete áttekinthetőbb és logikusabb az eddiginél. Űj szabálya van itt az anyagnevek kezelési módjának és az úgynevezett jelentéstömörítő összetételeknek. A kis és a nagy kezdőbetűk fejezetében megszűnt az eddigi két kivitel: most már minden történelmi esemény nevét egyformán kisbetűsen írjuk (magyar honfoglalás, szabadságharc, nagy októberi szocialista forradalom, nagy honvédő háború). XJjdonság a tulajdonnevek fejezetében a csillagneveknek, a márkaneveknek, valamint a kitüntetések és a díjak nevének szabályba foglalása. A földrajzi nevek és az intézménynevek írásának szabályrendszere sokkal részletezőbb az eddiginél. Az intézménynevekben most- már a névelő és a kötőszó kivételével mindent nagybetűvel kezdünk, de az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: Vas Megye Tanácsának személyzeti osztálya vagy a Vas Megyei Tanács személyzeti osztálya stb. Földrajzi névben természetesen kisbetűs marad a megye (-i) szó: Békés megye lakossága, nem Szolnok megyei. Helyesírási szabályzatunk további fejezetében és a 250 oldalas szótári részében is jó néhány változással, újdonsággal találkozunk. Az egyes szabályok gyors megkeresését elősegíti az ábécérendű tárgymutató, amely most a kötet szótári része után és a tartalom- jegyzék előtt kapott helyet. Pásztor Emii 80
