Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Kriston Béla: Küldetés
Kriston Béla Küldetés (Regényrészlet) Fazola Frigyes, nagybátyja: Fazola Lénárd lakatos- és kovácsmester Újvilág utcai műhelyében rövid egri tartózkodása alatt megismerkedhetett a díszítő kovácsszakmával. A vasanyaggal már tisztában volt. Édesanyja társaságában az utóbbi években többször tett látogatást a massánál. Láthatta, nyomon követhette azt az utat, amíg az Upponyban bányászott, a nehéz bükki utakon Garadna völgyébe fuvarozott vaskőből, alakítható, feldolgozható, kész vagy félkész termékké alakul. A vasfeldolgozás iránt igen élénk érdeklődést tanúsító Fazola Frigyes, alig tizenévesen tisztába jött a vasgyártás munkaigényes, bonyolult folyamatával. Megláthatta, milyen nagy a szerepe, a meghajtó gépezetet, a fújtatókat mozgásba hozó vízi energiának. Sajnálkozott, hogy édesapjának, kellő anyagiak hiányában a vasművet víztározó nélkül kellett megépítenie, minek következtében nyári szárazságok idején, téli fagyok alkalmával akadozott, illetve leállt a termelés. Gyakran belátogatott a hámoroknál Soltész István frisselő kovácsmesterhez. Láthatta, hogy alakul át a kovácskalapácsok alatt az olvasztónál csapolt öntött lepény a risstüzekben újra megolvasztva, apró vaskövekkel keverve, a fújtatószél hatására gyorsan forrasztható vassá, vagy acéllá változtatva, frissítve, esetleg kész vasszerszámokká kovácsolva. A frisselő műhelyekben megtanulhatta a szerszámkovácsolást. Megismerhette, hogy az igazi kovácsvas a leglágyabb vasfajta, amely a kalapácsnak könnyen enged, megfelelő tisztaság esetén a tűzben hegeszthető, minden irányban nyútjható, alakítható, anélkül, hogy az anyag megszakadna. Megismerhette azt is, hogy a kovácsvasat a kalapálás keménnyé, törékennyé teszi. Ha az ilyen megkeményedett vasat felmelegítik, kilágyul, újra visszanyeri eredeti képlékenységét. Frigyes kutató vizsgálódással szemlélte a kovácsolt rudak töretéit, még nagyítólencsével is nézegette a szemcsézetet, s olthatatlan vágyat érzett aziránt, hogy tudományosan is megismerkedjen a vasanyagok belső összetételével, szemcseszerkezetével. A hámori kovácsműhelyekben nem egyszer ragadott nagykalapácsot. Rávert a segédeknek, rátartott, majd önállóan is kovácsolt háziszerszámokat, csákányt, ásót, kapát, kutacsot. A karja izmos volt, bírta a legnehezebb kalapácsot is. Soltész István meg is jegyezte: — Édes fiam, téged az Isten is kovácsnak teremtett! Az ilyen, magánszorgalomból végzett előképzés után, Fazola Lénárd ugyancsak ámuldozott, hogy Frigyes milyen otthonosan mozog a kovácsműhelyében, milyen szakszerűen fogja a kalapácsot. Nem is akadt számára más teendő, minthogy sógornője levélbeli kérésének megfelelően megismertesse vele a díszítő kovácsmesterséget, s annak gyakorlati fogásait. Egy hét múltán a fiú már egészen jól tudott zömíteni, vállazni, 13
