Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Kapás Dezső: Vereség, 1954
Barna elvtárs megkérte a fiúkat, ne szólítsák őt Barna elvtársnak, így nem lehet rendesen fejelni. Egyezzenek meg annyiban, hogy ő Géza bácsi. Megegyeztek, de a fiúknak csak nem állt rá a szájuk: egyszer Barna elvtársnak, máskor Barna bácsinak, aztán meg Géza elvtársnak szólították a játék hevében. Erre Barna elvtárs is visszaelvtársozta őket (Laci elvtárs, Pista elvtárs). Ezután, már rendesen lehetett fejelni: „Géza elvtárs, ez nem számít, ez kapufa volt!” — „Benn volt az, Pista elvtárs, nyugodj te csak meg” — „Géza elvtárs, a stukkból kapott gól duplán számít!” — „Laci elvtárs, gól jön!” — „Géza elvtárs, ne tessék csalni, két lépéssel hátrább!” — „Matyi elvtárs rohanj, mert begurul a laszti a vízbe!” (12:9-re győztek Barna elvtárs ellen, végig izgalmas meccsen.) Egyedül Tunyogi elvtárs Pobedájában volt rádió. Már jóval a meccs kezdete előtt körbeülték a kocsit, a sofőr kinyitotta az ajtót, szólt a zene. Piriké elvtársnő fia megpróbált jó helyet kapni: lábait a Pobeda alá dugta és hanyatt feküdt a füvön. Anya két fia jobbról-balra követte a példáját: a kocsi alá dugták a lábukat és hanyatt feküdtek. (A nagyobbik fiú szétterpesztette a lábát, közrefogva a Pobeda jobb első kerekét.) Félig ülő helyzetben, könyökükre támaszkodva kérdezgették Piriké elvtársnő fiát: — Jól ülsz, Matyi elvtárs? — Mi? Ja, jól. — Jól látsz? — Mit? Ja, elég jól. — Innen jól fogjuk látni a meccset, mi? Első sor. — Látni? Ja, a meccset? Meccs is lesz? — Világbajnoki döntő. Magyarország—Nyugatnémetország. — Ja, foci? Nem annyira vagyok oda a fociért. — De ez vébé döntő. Elsők leszünk a világon. — Én fel vagyok mentve tornából. — Mid miatt? — Szívem miatt. — Fáj? — Nem. — Ha focizol, akkor se? — Nem ... De nem focizok.-— Jó a te szíved. Kérdezd meg apukádat. — Mi? — Kérdezd meg apukádat. Hogy tuti mért nem leszel katona? — Mi? Katona? — Katona se. A szíved miatt. Bátyánk éppen katona. Zircen. Tudod, hol van Zirc? — Apukám katonatiszt. — Akkor kérdezd meg apukádtól. Ezt a kettőt kérdezd meg. — Mi? Apukámtól? Zircet? — Hogy mi baja a szívednek. Ez egy. Hogy hol terem a ruszkiknál a bambusz. Meg a parafa. Ez is még a kettőbe van benne. — Mi? Ja, jó. Az első félidő alatt és a szünetben az italok utolsó cseppig elfogytak. A második félidő alatt egyes elvtársak a magukkal hozott rumok, pálinkák maradékait járatták körbe. A második félidő harmincötödik percében Tunyogi elvtárs felállt: „Na, 10