Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 2. szám - KÖZÉLETÜNK KÉRDÉSEI - Barta Alajos: Számvetés a múltról és jelenről

Jelentős szerepe volt a nőmozgalomnak is. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) szervezetei 1945 máciusától toborzódtak.

A kibontakozó népi demokratikus forradalom kedvező feltételeket teremtett a szakszervezetek újjászervezéséhez és újak alakításához. Már 1945 augusztusában 5490-en dolgoztak a szakzervezeti csoportokban. Ez a szám 1947 novemberéig több mint kilencszeresére emelkedett. Ebben az időszakban a nem könnyű megyei titkári funkciót Túrós József látta el. Az 1944—48. közötti években a megyénkben működő szakszervezetek közül a terület agrárjellegéből következően a legjelentősebb szerepet a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ) és az Üjgazdák és Födlhözjuttatottak Országos Szövetsége (ÜFOSZ) játszotta.

1948 nyarán a két munkáspárt egyesülése után elindult hazánkban és megyénkben is a szocializmus építése. Ez egyet jelentett akkor a szocializmus alapjai lerakásának megkezdésével. Politikai szempontból rendkívül lényeges volt 1949 elején a Magyar Függetlenségi Népfront létrehozása. Ennek szervezetei nálunk februárban jöttek létre. Ezzel párhuzamosan megszűntek a különböző kispolgári pártok.

A proletárdiktatúra intézményrendszere kiépítésének fontos állomása volt a tanácsrendszer megvalósítása. 1950 júniusában megyeszerte megalakultak a tanácsok. Ezzel párhuzamosan más területeken is megtörtént a proletárdiktatúra megszilárdítása. Ekkor váltak a szocialista építés iskoláivá — noha számos formális vonásuk volt — a szakszervezetek. Létrejött a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Megszervezték a Szabadságharcos Szövetséget. 1950 júniusában az addig működő rétegszervezetek helyébe létrehozták a Dolgozó Ifjúsági Szövetséget (DISZ), amelynek 1956 májusában 488 alapszervezete és közel 23 ezer tagja volt.

Az országos helyzethez hasonlóan megyénk párt- és mozgalmi életében is 1953. júniusa előtt meghonosodtak a szektás, dogmatikus hibák. Ezzel a megyei pártvezetés is többször foglalkozott. Sajnos, ezek felszámolása teljes egészében nem valósulhatott meg. Ezt használta ki a belső ellenség, s 1956 nyarától nálunk is megindult a támadás a népi hatalom ellen. 1956. október 23-a után az MDP szervei és szervezetei fokozatosan felbomlottak.

Az ellenforradalmi erők visszaszorítása, leverése komoly erőt kívánt. 1956. november 9-én jelent meg a Népújságban az MSZMP ideiglenes megyei elnökségének felhívása, amelyben felszólították a kommunistákat, hogy a járásokban és a városokban is alakítsák meg az ideiglenes elnökségeket. A pártszervező munka gyors sikereket hozott. 1957 áprilisában az MSZMP-nek már 8540 tagja volt. Ez több mint felét jelentette az MDP korábbi taglétszámának. 1962-re a a VIII. pártkongresszus, illetve a megyei pártértekezlet időszakára a taglétszám mintegy 15 ezer főre emelkedett, sőt volt közel 900 tagjelölt is.

Üj alapokra helyeződött megyénk ifjúsági mozgalma is. 1957 márciusától megalakultak a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei szervezetei. Az 1957. június 1-i állapotnak megfelelően már 112 alapszervezet működött közel 4100 taggal.

Megindult a szakszervezeti mozgalom és a népfrontmozgalom regenerálódása is. 1957 tavaszától az előbbi, majd az év őszétől az utóbbi kiterebélyese- dése figyelhető meg. Mindkét mozgalom fokozatosan megszabadult a korábbi • évek formalitásaitól, betöltve azt a szerepet, amelyet a párt nekik szánt.

6