Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 2. szám - KÖZÉLETÜNK KÉRDÉSEI - Barta Alajos: Számvetés a múltról és jelenről
A megye területén ma hét városi, illetve városi jogú pártbizottság tevékenykedik. A 713 alapszervezetben 25 ezer tag dolgozik, a lakosság mintegy 7,2 százaléka. A taglétszám a XII. kongresszus óta majdnem kétezerrel nőtt. Növekedett a nők aránya, a párttagság több mint egynegyede közülük került ki. A kommunisták mintegy fele a munkásosztályhoz tartozik. A termelőszövetkezeti parasztokkal együttes arányuk megközelíti a 60 százalékot. Kedvezőtlen viszont, hogy a tagságának alig több mint 8 százaléka sorolható a fiatalok közé. A szellemi foglalkozású párttagok között az utóbbi időben emelkedett az értelmiségiek és némileg csökkent az alkalmazottak száma. Az 1956 utáni évtizedekben pártunk — a szocialista országok pártjaival együtt — forradalmi tevékenységükhöz méltó megbecsülést ad internacionalista harcosainknak, régi tagjainknak. Nagy büszkeség számunkra, hogy Kiss Lajos, Eger város volt díszpolgára 1967-ben a Szovjetunió Legfelső Tanácsától Lenin- rendet kapott. A marxizmus—leninizmus magas színvonalú oktatásának érdekében 1957- ben Egerben megszerveztük a marxizmus—leninizmus esti egyetemet. 1969-ben jött létre az oktatási igazgatóság. Jelenleg az intézmény 1981-ben átadott modern épületében végzi munkáját. A legnagyobb tömegszervezet nálunk is a szakszervezet. Tagjainak száma majdnem 128 ezer. A szervezettség 96,5 százalékos. Az ifjúság szervezésében meghatározó szerepe van a KISZ-nek, amelynek taglétszáma meghaladja a 29 ezret. * A mozgalmas politikai változások megteremtették az alapját a gazdasági és kulturális kibontakozásnak, az egészségügyi fejlődésnek, az életszínvonal fokozatos emelkedésének. A 40 éve végétért világháború ránk is súlyos örökséget hagyott. A becslések szerint több mint 1500 polgári személy vesztette életét a harcok alatt. Több mint 10 ezer embert hurcoltak el a német fasiszták, s ezek közül több százan koncentrációs táborokban haltak meg. A megye 119 települése közül 85 szenvedett kisebb-nagyobb károkat, több mint 19 ezer lakóház sérült meg. A német fasiszta csapatok és magyar csatlósaik kiűzése után először a munkásság állt talpra kábulatából. Megértették, hogy a lakosság létérdeke a romok eltakarítása, az élet normalizálása, a termelés beindítása. Korszakos jelentőségű volt az 1947 őszén indult hároméves terv, amely részben újjáépítési, részben beruházási célokat valósított meg. Ennek során hajtották végre többek között az egercsehi és a petőfibányai szénbányák rekonstrukcióját. 1949-ben helyezték üzembe a Mátravidéki Erőmű első egységeit, s indították meg a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, valamint a bélapátfalvi cementgyár mészüzemének építését. Sőt, ebben az időszakban létesült az első három gépállomás is. Közel 65 millió forint értékben valósítottak meg beruházásokat. Nem csökkenti az említett összeg jelentőségét, csak érzékelteti a fejlődés mértékét, hogy a VI. ötéves terv első három évében több mint 15 milliárd forintot fordítottak területünkön ilyen célokra. A terv sikeres végrehajtása jó alapot teremtett az első ötéves tervnek. Ebben az időszakban helyezték üzembe azokat az egységeket, amelyek ma is megyénk gépiparának meghatározó, élenjáró reprezentánsai. 1951-ben Egerben 7
