Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL

végzett szakemberek sajátos munkáját igényli a korszerű általános művelődési központok működése; még bizonyos szakmai érdekvédelem is indokolt lehet. Viszont elfogadhatatlan a sablon, a rátartiság, vagy a kisebbrendűségi érzésből fakadó elzárkózás. Éppen a kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás igénye, az adottságok kiaknázása nyújtja az önállóság valódi lehetőségét. Az egyes szakmák belső fejlődése is új forrásokra bukkanhat az integrációban.

— Akad, ahol azért születik az általános művelődési központ, mert a község, a város olyan gazdag, hogy „megengedheti magának”. Van, ahol azért, mert olyan szegény, hogy „kínjában feltalálja” az egységesülést, s rászorultságában létrehozza. Mindkét „helyi feltételt” érvényesnek kell elfogadnunk. Árnyaltan kell értelmeznünk á szubjektív feltételeket is. Az átalakulásban elkötelezett, önkéntes és aktív szereplők nélkül hiába csodálatos az épület, s bőkezű a költségvetés. Meg kell nyerni a munkatársakat, de számon kell tartani a helyi társadalomnak a művelődési folyamatok szempontjából számításba vehető sajátosságait is.

— Körültekintően kell hát hozzákezdeni minden effajta változtatáshoz. Az irányítók, a Művelődési Minisztérium szakemberei milyen tanulságokat tudnak leszűrni az eddigiekből, hogyan lehet nagyobb segítséget adni az általános művelődési központoknak, hatékonyabban szabályozni tevékenységüket?

— Ez a folyamat „alulról jövő” szakmai kezdeményezésként indult, amely egybe esett az államigazgatás korszerűsítésének tendenciáival. Az irányítás feladata, hogy a folyamat lényegéből fakadó energiákat megőrizze, és sokoldalú támogatást nyújtson a fejlődéshez. A következő lépéseket tudományosan megalapozott kísérletek eredményeivel, célirányos szakmai továbbképzéssel, korszerűsített felügyeleti rendszerrel kell elősegíteni, s reális keretek közt kell tartani. Ennek érdekében közeli és távoli feladatok egyaránt vannak. így felül kell vizsgálni az általános művelődési központok tárcaközi koordinációs bizottságának munkáját, alkalmassá kell tenni a minisztérium döntéseit előkészítő, véleményező és javaslattevő feladatának jobb ellátására. Szorgalmazzuk megyei munkaiközösségek létrehozását, amelyek összefognák az e területeken dolgozó szakembereket. Az illetékes szakszervezeti érdekképviseleti szervek bevonásával meg kell kezdeni az általános művelődési központok adminisztratív és ügyviteli rendjének fölül vizsgálatát, ésszerűsítését. A létszám- szükséglet normatíváinak kidolgozása során az új funkciókat jobban be kell kalkulálni. Végig kell gondolni a) társadalmi vezetőség működésének tapasztalatait. Rászorulnak az újfajta intézmények szakmai útmutatók közrebocsátására. Kiemelt feladat, hogy megvizsgáljuk az általános művelődési központokban kialakuló gazdálkodás rendjét, gondoskodni a kevésbé körülményes ügyintézésről. Az egységesítésre hosszabb távon nyílik lehetőség.

— A kiemelt általános művelődési központok megbízatása 1985-ben lejár. Egyedi fölülvizsgálattal döntjük el, hogy hol ajlakulhat ki központilag is támogatható kísérlet. A művelődési kormányzat továbbra is felelős pártfogással vesz részt a központok fejlesztésében, irányításában. A mozgalom elkötelezett, áldozatos úttörőitől elvárjuk, hogy a korábbihoz hasonló szívvel álljanak helyt, s szerezzenek ennek az ügynek újabb és újabb szövetségeseket minden rétegből.

Gábor László

90