Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 1. szám - VÉLEMÉNYEK KERESZTTÜZÉBEN - Sugár András: Újabb gépek indulnak, Gábor László: Számvetés az általános művelődési központokról
Az egység új lehetőségeket teremt Számvetés az általános művelődési központokról Egyre többször hallunk azokról az újfajta intézményekről, melyeknek vezetői 1984 novemberében harmadjára találkoztak Egerben. Az országos összejövetel célja az volt, hogy a szakemberek számot vessenek azzal, hogy hol tart a folyamat: az ismeretátadás egysége, al közművelődés és a közoktatás kapcsolata hogyan válik egyre szorosabbá. A szétaprózottság megszüntetése társadalmi érdek, de nem mindegy, hogy a sajátos területek miként találkoznak egymással: talál-e valóságos kapcsolódási pontokat egy szervezeti egységben iskola, óvoda, könyvtár, művelődési ház, esetleg más társuk. A konferencia résztvevői közül dr. Kelemen Elemért, a Művelődési Minisztérium alapfokú nevelési és ifjúságvédelmi főosztályának vezetőjét és Kormos Sándort, a közművelődési főosztály vezetőjét kértük meg, hogy válaszoljanak a Hevesi Szemle kérdéseire. — Miben látják az egri összejövetel szerepét, eldőlt-e már az a vita, amelyben még az általános művelődési központok létét, szükségességét is megkérdőjelezték? — Az a tény, hogy erre a konferenciára harmadízben került sor, azt bizonyítja, hogy az általános művelődési központok mozgalma tartós, életképes jelensége művelődési életünknek, egyáltalán társadalmunknak. A debreceni találkozó óta folytatódott az ezekben az intézményekben dolgozók táborának növekedése. Végképp eldőlt az az emlékezetes debreceni vita, hogy a „jövő” intézményéről van-e szó vagy a jelenéről. Állandóan változó adataink szerint 150—200 integrált intézmény létezik, 5000 körüli alkalmazottaik, s mintegy 3200 szakembereik száma. Az egyes általános művelődési központok közötti különbségek igen jelentősek. Nagyságuk, szerkezetük, szakembereik felkészültsége, látogatóik száma eltér. így tehát tagolt jelenséggel állunk szemben. Mindez nem kisebbíti az intézménytípus jelentőségét. Ellentmondásaival együtt modellértékű. Annál is inkább, mert „alulról jövő”, csaknem mozgalomszerű kialakulásuk. — Milyen segítséget ad a minisztérium a fejlődéshez, hogyan igyekszik támogatni ezt a mozgalmat? — A közoktatás fejlesztési programjának nagyszabású munkálatai mellett, hivatali működésének átszervezése közben azért a művelődési kormányzat gyakorolta irányító szerepét. Követte a mozgást, tevékenykedett a tárcaközi koordinációs bizottság munkájában. Kezdeményezte, elősegítette háttérintézményeinek — elsősorban a Népművelési Intézetnek, az Országos Pedagógiai Intézetnek — élénkülő aktivitását az általános művelődési központok gondozásában. Folytatódott a „bábáskodás” a 18-ról időközben 20-ra növekedett, kiemelt, úgynevezett „kondicionált” központok felett. Ezek között két Heves megyei is található, a besenyőtelki és a sarudi. — Említették az előbb a közoktatás fejlesztési programját. Ebben milyen helye van ennek a sajátos intézménytípusnak? 87
