Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 4. szám - VÉSŐ - PALETTA - Korompai János: A képzőművészet Gárdonyi életében
A művészet célja a szép megmutatása A képzőművészet Gárdonyi életében Gárdonyi Géza fiatalon megtalálta a szép megmutatásának számára legmegfelelőbb útját, az írást. Ez a korai felismerés és elkötelezettség nem jelentette, hogy a művészet többi ágával szemben közömbös maradt. Kora ifjúságától élete végéig érdeklődött a képzőművészet és a zene iránt. Az alábbiakban összefoglalt néhány gondolat megmutatja, milyen mély volt Gárdonyi vonzódása a képzőművészethez. Az első bizonyítékokat a hagyatékában ránk maradt diákköri és a tanítói évekből származó noteszek tartalmazzák. Az eddig megismert tíz notesz címlapjain és belsejében sok ceruza- és tintarajzot találtunk. Az egyes tantárgyakkal összefüggő vázlatok mellett emberfejek és egész alakok — őmaga és diáktársai — tájak és növények rajzai fordulnak elő. Találtunk egy naplóbejegyzést, amely vallomás a rajz fontosságáról. 1885. június 7. napjának tartalmát Gárdonyi így foglalta össze: ,,Hétfő. Mint tegnap. Rajzoltam. Arcom dagadt, fogam fáj.” Ezek a szűkszavú válaszok a legfontosabb kérdésekre: Milyen volt az időjárás? Mit csinált? Hogyan érezte magát? A napi tevékenységet illető kérdésre adott egyszavas felelet: Rajzoltam. A Füllentő című egri vicclap volt a második területe, ahol a fiatal író rajzai is nyomdafestékhez jutottak. A címfelirat betűk formájában ugráló bohócait ő rajzolta, és az egyes számok belsejében is találhatunk Gárdonyi, illetve akkor még Ziegler Géza által szignált illusztrációkat. A magányossággal és szegénységgel harcoló fiatal tanító is vigasztalást talált a rajzolásban és festésben. Ruhásszekrényeinek csúnya, barna ajtóira kivetítette fantáziáját a megálmodott színes tájakat. Később egy könyvesszekrénye alsó ajtóbetétjére is ilyen képzeletbeli táj képe került. Tucatnyi ócska palatáblából lett keze alatt olajfestmény. Az egri emlékmúzeum kiállításában, a hálószoba falán látható hat palatáblaképnek túlnyomó része a naplemente színeit rögzíti. Az író hagyatékában festőeszközök is vannak: állványok, paletták, ecsetek, egy hordozható és összecsukható szék, amelyet természet utáni testékor használt. Életrajzírói sok, általa festett képet emlegetnek. Közülük számos ma is megtalálható az egri múzeum gyűjteményében. Megvan az a Napóleon-arckép, amelynek hátoldalára feljegyezte, hogy az az első általa készített arckép. Az egykori lakás hálószobájában, a régi, faragott íróasztal felett függő, Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményéről készült másolat szintén az ő munkája. Ugyanabban a szobában van egy paradicsomi környezetben ábrázolt emberpár képe, valamint Sándor nevű fiának gyermekkori portréja. Az előszobában álló festőállványon kapott helyet Gárdonyi Sándor felnőttkori képe, és a falon függ egy dinnyés csendélet. A nagy dolgozószobában látható egy másik festőállványon utolsó, befejezetlenül hagyott festménye, a Szőnyeget áruló székely legény. A múzeum raktárában is vannak Gárdonyi-festmények, tehát bőséges anyag bizonyítja vonzalmát a festészet iránt. Egész életében szívesen rajzolgatott. Ezt a kifejezést kell használnunk, mert a hagyaték rendezésekor a legkülönbözőbb helyeken bukkantunk rajzokra. Volt igazi vázlatkönyve, de belekerültek a rajzok a naplókba, noteszekbe, 45
