Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 2. szám - TÁJOLÓ

1719-ben, restaurálta gróf Butler János 1814-ben. Azaz a közeli Erdőtelek birtokosai, a Mikszáth Kálmán: Különös házasság cí­mű művéből ismertté vált Butler család volt a kápolna építője. A Dobó István Múzeum régészei ásatásokat végeztek a kápolna körül és megállapították, hogy a török időkben elpusztult, újjá nem épült, középkori falu templomának alapjain épí­tették fel a kápolnát. A helynek azonban megmaradt a vonzereje. Nagymamámtól hallottam, hogy az Anna-napi búcsúra a környékbeli falvakból, de a Jászságtól Mezőkövesdig, s távolabbról is összejöt­tek az emberek. Az egyházi szervezetben a kápolna Er­dőtelekhez tartozik. Felkerestem a plébá­nost, aki elmondta, hogy a vallási funk­ció az ötvenes években szűnt meg, ami­kor nem éppen a vallási türelem példá­jaként — egy reggelre kirakták a beren­dezési tárgyakat a kápolna elé. Azóta eze­ket, és az oltárképet az erdőtelki temp­lomban őrzik, és ott tartják az Anna-napi búcsút is. A plébános szerint a kápolna vallási funkcióját nem szándékoznak visz- szaállítani, különösen azért nem, mert Tenken épül egy új, modern templom. Akkor hagyjuk sorsára, elpusztulni... ? Kár lenne! Az országszerte található régi kastélyok sorsa azt példázza, hogy azok bizonyulnak életképesnek, amelyeknek ta­lálnak, megfelelő új funkciót. Szeretnék egy ötlettel szolgálni. Balatonbogláron már országos hírnévre tett szert a kék és a vörös kápolna, amelyek belül fehérre me­szelve különböző kiállításoknak adnak ott­hont. Mályusz Elemcr-emlékkönyv. Szerk.t H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp. Akadémiai, 1984. 450 p. (Társadalom- és művelődéstörténeti ta­nulmányok) Mályusz Elemér a magyar történész­társadalom doyenje. Kutatói pályája Eötvös-kollégiumi és egyetemi éveiben in­dult. Érdeklődése kezdettől fogva több szálon futott: az Árpád-kori településtör­Itt a mi kápolnánk mellett egy autós pihenőhelyet lehetne kialakítani. A for­galmas 31-es út mellett, a Hanyi-ér part­ján ehhez ideális környezet kínálkozik. Néhány pad, asztal elhelyezésével, W. C. építésével, fák ültetésével, szerintem kis befektetéssel megoldható lenne. A hely­reállított kápolnában pedig különféle tab­lókon, képeken ismertetni lehetne a ká­polna, az építtető Butler család történe­tét. Fel lehetne hívni az átutazók és itt megpihenők figyelmét a környék, Heves megye déli részének nevezetességeire, pél­dául az Erdőtelken található Butler kas­télyra és a mellette levő gyönyörűen gon­dozott és alig ismert botanikus kertre, Dormándon a Remenyik Zsigmond emlék­szobára, Besenyőtelken dr. Berze Nagy János néprajzkutató szülőházára, az Átá- nyon levő falumúzeumra, Heves és Fü­zesabony nevezetességeire. A 31-es utat karbantartó KPM válla­lat, a Hanyi-eret gondozó vízügyi válla­lat, a füzesabonyi Állami Gazdaság és új városunk, Heves összefogásával, az Or­szágos Műemléki Felügyelőség, illetve a Dobó István Múzeum irányításával meg­menthető lenne a kápolna. Mivel én mesz- sze vagyok, ezért szeretném a Hevesi' Szemlén keresztül felhívni az érdekeltek figyelmét. Remélem, szőkébb hazánk, a műkincsekben amúgy sem gazdag Dél- Heves megye gyarapodik egy szépen hely­reállított kápolnával magunk és az utó­kor javára és hasznára. Hannus István egyetemi adjunktus • Tájoló OLVASÁSRA AJÁNLJUK ténettől a reformkor társadalomtörténeti problémáiig. Műveit — melyek alapvető munkákká lettek — mindenkor szigorú igényesség, tartalmi és formai műgond jellemezte. A 85. születésnapja alkalmából megjelent kötet munkássága előtt tisztel­gő emlékkönyv. Mind kronológiai, mind tematikai skálája igen széles: helyet kap­tak benne a magyarországi feudalizmus-kor társadalmi vonatkozásairól, gaadaságtörté-

Next

/
Thumbnails
Contents