Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 2. szám - TÁJOLÓ

netéről, demográfiáról, had-, egyház- és ideológiatörténetről szóló írások, mintegy visszatükrözve tevékenységének gazdag hatását. * A magyar színészet nagy képeskönyve. (Bp. Corvina, 1984. — 236 p.) A színház mai életünknek is szerves része, nemzeti önismeretünk és művelő­désünk fontos forrása, ha nem is szólunk róla mindig olyan megkülönböztetett szép szavakkal, mint hajdan Vörösmarty Mi­hály tette. Ez a képesalbum a magyar színészetről szól a kezdetektől napjainkig, azonban a kortársak közül csak azok sze­repelnek benne, akik már nem élnek. A jelentősebb művészeket természetesen több kép — portré is, de főleg színpadkép — mutatja be, s valamennyiről ismertetés is készült. Az album nem lexikon, mégis átfogó képet ad a témáról. * Illyés Gyula-emlékkönyv Bp. Szépirodalmi, 1984. — 656 p.) Az esszékből, tanulmányokból, vissza­emlékezésekből, versekből, levelekből, em­lékiratokból összeállított kötet sok, eddig még kiadatlan írást, dokumentumot tar­talmaz. Fölidézi Illyés Gyula rendkívüli életútját, művészi pályafutását, s azt a gazdag személyes kapcsolatrendszert, amely a huszas évek elejéig a magyar és európai szellemi élet és történelem jelentős sze­replőihez fűzte. * Rózsa Zoltán: Szatíra és társadalom az itáliai középkorban és kora reneszánszban (Bp. Akadémiai, 1984. — 210 p.) A szerző elméletileg bizonyítja, hogy a szatíra nem önálló műfaj, hanem minde­nekelőtt társadalmi, morális magatartás, szemlélet és módszer, amely különféle műfajokban jelenik meg, helytől és idő­től függően, igen változatos eszközökkel és módokon. Könyvében a társadalmi és politikai vo­natkozásokkal szoros összefüggésben vizs­gálja a szatirikus irodalom fejlődését. A bemutatott fejlődési vonal a görögöktől indulva a latinokon át, a keresztény kö­zépkorban tapasztalható ' átalakulásokon keresztül a goliárdok szatirikus irodalmá­ig ível. A mű ebben a szélesebb történeti háttérbe ágyazva tárgyalja az itáliai sza­tírairodalom történetét, elméleti kérdéseit egészen Dantéig, Bocaccióig, Petrarcáig. Szamártestamentum. Középkori francia mesék és bohózatok (Bp. Helikon, 1983. — 590 p.) A francia középkorban népszerű volt a verses történet, a tréfa: a fabliau, vala­mint a többnyire vaskos humorú bohózat: a farce. E két rokon műfaj mulatságos darabjából ad válogatást a kötet. Kópék és kikapós menyecskék, vidor papok és csalárd prókátorok, kapzsi kalmárok, pó­rul járt szeretők, s táncos, jókedvű ifjak elevenednek meg a történetekben, amelye­ket egykor a vándor igricek adtaik elő, a kóbor komédiások játszottak el. A könyvet naiv realizmusa, friss közvet­lensége, természetes humora teszi kelle­mes olvasmánnyá. * ZENEI ESEMÉNYEK Igazán nem lesz majd okuk panaszra azoknak, akik kedvelik a dallamos mu­zsikát, mert májusban és júniusban me- gyeszerte sok programot kínálnak szá­mukra a különféle közművelődési intéz­mények. A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban május 7-én lép fel az igen népszerű Záray—Vámosi művészházaspár. A két énekes ezúttal közös nagylemezük anyagából mutat majd be ismert és ke­vésbé ismert dalokat. Ugyancsak ezen a helyszínen rendezik meg május 29-én a Revue a la Párisién című zenés revümű- sort. Ezen magyar és külföldi sztárok egyaránt a közönség elé állnak. A szer­vezők azt remélik, hogy színes, látványos kínálattal — egyszóval igazi show-val — lepik meg a nézőket. A hatvani szabadtéri színpadon mutat­kozik be május elsején a szovjet Déli Hadseregcsoport Művészegyüttese. A már Európa-szerte nagy hírnévnek örvendő gárda ezúttal a Szovjetunió népeinek tán­caiból, dalaiból ad ízelítőt az érdeklődők­nek. Május végén kezdődik és június ele­jén fejeződik be a hatvani zenei napok rendezvénysorozata. Ennek keretében má­jus 24-én a helybeli kamarazenekar szó­rakoztatja majd a vendégeket, május 31- én pedig a pedagógus vegyesikar, illetve a zeneiskola tanárai állnak fel a pódium­ra. Minden bizonnyal telt ház várja majd a Benkó-dixieland-et is. A hazai dzsessz- életben kiemelkedő együttes neve már elő­re garancia a tartalmas, színvonalas ki- kapcsolódásra. Június 20-án, a település várossá nyilvánításának évfordulóján a 100 Folk Celsius lép fel a szabadtéri szín­05

Next

/
Thumbnails
Contents