Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 2. szám - NEVELŐ ÖRÖKSÉG - Szecskó Károly: A Népújság elődje - az Igazság
orgánum valóban megindult, de első száma december 24-i keltezésű. Elnevezése a Pravda című szovjet lap nevének magyar fordítása. A rajtkor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban tömörült demokratikus pártok lapjaként, mint antifasiszta „termék” jelent meg. A címe fölött hónapokon keresztül olvasható volt a jelszó: „Vesszen a fasizmus — szabad Magyarországot!” 1945. február 4-től demokratikus néplapként adták ki. Valójában azonban ekkor is a Függetlenségi Front pártjainak fóruma volt. December 13-tól „Heves vármegyei politikai lap”-ként látott napvilágot, de ekkor már a Szociáldemokrata Párt egri szervezete publikálta. 1947. január 1-től pedig ,, a Szociáldemokrata Párt Heves vármegyei politikai lapja” megnevezés olvasható a fejlécen. A két munkáspárt egyesítésének napján, az 1948. április 20-án kiadott számon „politikai hetilap” elnevezés szerepel. Ettől kezdve azonban már a Magyar Dolgozók Pártjának megyei lapjaként jelentették meg. Mindenkori irányvonala szorosan összefüggött jellegével. Amíg antifasiszta újságként bocsátották ki, addig a Magyar Függetlenségi Frontban tömörült helyi pártok politikai célkitűzéseiért harcolt. Ekkor ez egyet jelentett az antifasiszta, az antifeudális és a demokratikus célok megvalósításával. Nem véletlen, hogy a beköszöntő vezércikkben vádolta a magyar fasizmust, a német fasisztákat, akik az országot a pusztulásba sodorták. Első korszakának hangvételére mindvégig jellemző volt a harcos antifasizmus, a demokratikus átalakulás igénylése. Megkülönböztetett gondot fordított a népi demokratikus állam születésének bemutatására. Közölte az Ideiglenes Kormány névsorát, Dalnoki Miklós Béla miniszterelnöknek, Dezsényi Bélának, a Nemzetgyűlés elnökének, s Erdei Ferenc és Vörös János minisztereknek a nyilatkozatát. Interjút adott közre Eger nemzetgyűlési képviselőivel, Csirmaz Dezsővel és Négyessy Árpáddal. Állandó témája lett az újjáépítés, a népi szervek, különösen a nemzeti bizottságok munkája) a közigazgatás újjászervezése, a földreform, a reakció elleni harc és az általános iskola megteremtése. A földművelésügyi miniszternek a földreform rendelet végrehajtásáról szóló utasítását külön kiadásban adta közre a szerkesztőség. 1945 decemberétől az újság a Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg, ebből következett, hogy e párt stratégiája és taktikája nyomta rá a bélyegét szemléletére. December 25-i számának vezércikkében erről így vallott a szerkesztőség: ,,... hogy az eddigi kiadó személyét a jövőben a párt helyettesíti, nem jelenti azt, hogy a lap egyoldalúan csak pártpolitikát folytatna. A lapban helyet kapnak mindazok az írások, amelyek a demokratikus erők összefogását, az egész magyar nép demokráciájának uralmát munkálják.” Ez hosszú időn keresztül valóban így is volt. Az irányvonal jól segítette a népi demokratikus forradalom soron következő feladatainak megoldását, a kiosztott föld megvédését, a Baloldali Blokk politikáját, az új forint védelmét. Az újság szellemében, írásaiban tükröződött az, hogy e párt megyei vezetése, annak szervezetei a kommunistákkal teljesen együttműködve akarnak részt venni a népi demokrácia erősítésében. A Szociáldemokrata Párt megyei titkára az újság eme törekvését az 1946. január 13-i számában így fogalmazta meg: „Az eddigieknél fokozottabb 73
