Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 2. szám - VERS - PRÓZA - Cs. Varga István: Csuvasföld üzenete
• Vers-próza Csuvasföld üzenete 1551-ben csuvas és mari küldöttek keresték fel Iván cárt Moszkvában, kérve őt, hogy vegye fel őket az „orosz államba”, és könnyítsen terheiken, a kegyetlen adókon. A csuvas nép ekkor kötötte össze sorsát Oroszországéval. Szabadságvágyát Sztyepán Razin és Pugacsov seregében harcolva is kinyilvánította, népköltészetében csodálatosan megörökítette. Nehéz sorsuk volt a volgai idegen ajkú népeknek, köztük a csuvasoknak is. Nem véletlen, hogy Rettegett Iván előírta a kazányi érseknek, hogy „fenyegetéssel ne kereszteljen”, „szelídséggel” és ne pedig „kegyetlenkedve” hasson a nem orosz népekre... 1767-ben keletkezett és jelent meg az első anonim csuvas vers, amely II. Katalin kazányi látogatásának tiszteletére íródott. A 18. századból még néhány csuvas nyelvű anonim vers látott napvilágot, és megkezdődött a csuvas nyelv tanulmányozása, szótárak összeállítása. Már a 19. században magyar nyelvészek, Reguly Ar.tal és Bundenz József munkái is megjelennek a csuvas nyelvről és kultúráról. Ivan Jakovlev nevéhez fűződik a csuvas írásbeliség nagy reformja, a csuvas irodalmi nyelv felvirágzásának új korszaka. Róla írta Lenin: „Rendkívüli hős lélek volt ez az ember”. A csuvas írásbeliség Jakovlev előtti százéves periódusát „Jakovlev előtti korszaknak” nevezik. 1868-ban Szimbirszkben iskolát nyitott még diákfejjel, tanítványokat toborzott maga köré. Tanítva tanult, beiratkozott a' kazányi egyetemre, de onnan is figyelte iskolája sorsát. Az egyetemi stúdiumok idején I. N. Uljanov (Lenin apja) vállalta magára Jakovlev csuvas iskolájának gondjait. 1875-től a szimbirszki iskola a csuvas kultúra és irodalom központja lett. Itt született meg az igazi csuvas irodalom, etnográfia, történelem, zene és festészet. A csuvas társadalmi és kulturális élet nagyjai kerültek ki ebből a nagy szellemi centrumból. Itt jött létre az új csuvas írásbeliség is, 1871—72-ben az orosz ábécé (kirillica) alapján, kiegészítve több grafikai jellel. Nyikoláj Asmarin 17 kötetes szótárt készített a csuvas nyelvről, nyelvjárásokról, életről. Joggal nevezték ezt a hatalmas művet orosz és csuvas tudósok „a csuvas élet enciklopédiájának”. Nagy elismeréssel szóltak Asmarin munkásságáról olyan kiemelkedő tudósok, mint F. E. Kors, Georg Ramstedt, Rasjamen, vagy Munkácsi Bernát és Mészáros Gyula... Jakovlev tanítványainak áldozatos munkája nyomán vált a csuvas nyelv már 1917 előtt az oktatás, az irodalom, az egyházi szertartások és imák nyelvévé. Egyetlen nemzedék hozta létre a csuvas irodalmi nyelvet, amelynek alapja az alsó csuvas nyelvjárás, az úgynevezett anatri lett. Jakovlevet (1848— 1930) nyolcvanéves korában joggal köszönthették tanítványai „Minden csuvasok atyja”-ként, a „csuvas kultúra patriarchájaként”. A csuvas értelmiség képvi10 1
