Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 2. szám - JELENÜNK - Gyurkó Géza: Munkások, párttagok

értelműén kiolvasható, hogy a megye párttagságának derékhadát — a derékhad adja. A 30—50 év közöttiek, Még néhány számadat a teljesség igénye nélkül. Páti Jenőné, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztálya nyilvántar- tójá sorjázza számomra az adatokat. Vélem, hogy az adatok idézése nem teszi szükségessé, hogy e sorok írója vonjon le itt és azonnal belőlük következtetéseket.

Nos: 1975-től 1400 új párttag kérte és kapta meg felvételét Heves megyében, ezeknek életkora 27 és 40 év között volt. 1981-ben és 82-ben évente 400, összesen tehát kereken 800 új felvétel volt Heves megyében. De voltak sajnos kilépők is.

— A kilépők zöme egészségügyi állapotúkra, ko*- rukrta hivatkozott és ez általában el is fogadható — mondja Porti Jenőné. — De minden esetben azért nem mutatható ki a valós ok. Kilépnek a pártból az okkal, de leginkább az ok nélkül meg- sértődöttek is, olyanok, akik nem találták meg helyüket a párt fegyelmi rendjében, meg olyanok is, akiket a családi körülmények, esetleges megalkuvás késztettek arra, hogy elhagyják a párt sorait. Az utóbbiakkal nem vesztettünk semmit, az előbbieket, a betegéket, öregeiket sajnáljuk — mondja a megyei pártbizottság nyilvántartója és a számadatokból kiderül; 1982-ben összesen 90-en léptek ki a pártból, s ezek között öt akadt olyan, aki nem volt még 30 éves. Sok vagy kevés ez a szám? Nézőpont kérdése. Értéket veszteni, — veszteség; értéktelentől szabadulni — nyereség. A megyében különben meglehetősen nagy a szóródás a taglétszámot illetően a különböző üzemek, párt- szervezetek között. A Mátravidéki Szénbányáknál például 1700, az egri Fimomszerielvénygyárban 500, a Gagarin Hőerőműben 450, a Siroki Fémművekben 420 tagja van a pártnak, míg a BAV egri üzemében (Bányászati Aknamélyítő Vállalat) mindössze 8 párttag található, Mindent összevetve, a megye iparában dolgozó 47 ezer munkás és alkalmazott közül jelenleg tehát 8 ezren tagjai az MSZMP-nek.

Rácz Ferenc 31 éves, és a Csepel Auitó egri gyárában dolgozik, mint esztergályos .. . Derűsen meghökkentő, amit mond:

— Sokfan néznek bennünket palimadaraknak. Teljesítménybérben dolgozunk. Minden percnyi társadalmi, vagy pártmunka azt követeli, hogy rádolgozzunk. Mert pénzből ól az ember. Jómagam munkásőr is vagyok, a kiképzés meg mindig a hét végén van. Hát nem palimadár az, aki ahelyett, hogy pénzt keresne szombaton, meg vasárnap, vagy kimenne a kilskertbe krumplit ültetni, helyette .társadalmi munkát végez, ingyein?

— Akkor miért csinálja?

— Mert kommunista vagyok. Nem tudom nem csinálni. Képtelen lennék rá — mondja könnyed vállrándítással Rácz Ferenc, aki 1979-ben lett párttag.

— Az elvtársaik ösztönöztek, hogy lépjek be, mert már régen figyelték, mit csinálok a KISZ- ben. Sokat persze nem kellett ösztönözni, hiszen az apám is párttag. Ő már öreg palimadár — teszi hozzá mosolyogva és ráérősen, mert beszélgetni

délelőtt váltjuk a szót, ő meg délutáni műszakos. Az ideje fogy csak, nem a pénze most.

— Hát milyen előnye lehet manapság egy párttagnak? — kérdi vissza Balázs András, ugyané gyár egyik alapszervezetének titkára. — Semmi. Már úgy, ahogyan azt esetleg egyesek elképzelik. De nem is képzelik már olyan nagyon, hiszen közöttük élünk, látják, tudják, a miénk csak a _ nagyobb felelősség, meg a több veszkődés. Nem az előnyök hiánya miatt, inkább talán a sok és felelősségteljes társadalmi munka, a példamutatás, kötelessége miatt, mintha kliissé most nehezebben szánnák el magukat a pártba való lépésre azok, akik különben közénk valók lennének. — És szavaira, mintegy erősítésül visszacseng a füzesabonyi gyáregység párttitkárának megállapítása — nevet ő sem mondott, így én se írhatok, hogy ne sértsen —, miszerint van olyan jó szakmunkása nem is egy, akit a családja nem enged, hogy párttag legyen, — a pénz, a kereset miatt.

— Ahelyett, hogy a munka után pénzt keremél, fizetheted a tagdíjat. Kétszeres veszteség — érvelt egyikük felesége, s erre nem volt ellenérve a férjnek.

— Palimadár. És akkor mi van a tekintéllyel. Vagy nincs tekintélyük itt a párttagoknak?

Ismét Rácz Ferencé a szó:

— A tisztességes melós előtt tekintélyünk van, szavunknak súlya és hitele. Inkább ez afféle ka- jáníkodó szeretet, talán még egy kis sajnálkozás is, ami most megnyilvánul a párttagokkal szemben itt nálunk.

— ... mert nehéz a dolgunk. Érvek, tények, elvek. Ezek csak a mi fegyvereink most, más eszközünk nincs. És sokat győzködni, harcolni a fegyelemért, megértetni az áremelést, amikor az nekem is a zsebembe vág, úgy szólni a gondokról, hogy inkább erőt adjunk, mint csüggedést, hát kutya nehéz dolog — teszi ehhlez hozzá a Csepel Autó fiatal párttitkára Balázs András. — De, aki ezen az iskolán nő fel, akinek van muníciója, meg kedve, elszántsága is, hogy vitázzon, érveljen, azzal csak nyer a párt

Novo.thy László, a gyár személyzetise, egyébként jó ideig az egyik alapszervezet titkára volt, imigyen zárja itt a beszélgetést:

— Nem egyszerűen azént jól dolgozó, elismert, tisztelt emberek a kommunisták nálunk, mert a párt tagjai, hanem azért lettek a párt tagjai, mert tisztelt, elismert, jól dolgozók közül toborzódtak!

Ennyiben maradtunk.

Heves megyében a megyei pántbizottság pártós tömegszervezetek osztálya mellett 15 tagú párt- építési munkabizottság dolgozik. A munkabizottság tagjai személyes munkakörük szerint is úgyszólván a társadalom minden rétegét képviselik. Kocsis József, az Egri Dohánygyár pártvezetőségének titkára, Nagy Gusztáv egeresein vájár, Gdor Lászlómé a híres-neves parádsasvári üveggyár csiszolója, Jenei Artúrné pedagógus, míg Hatvani Ferenc például a Mátráalji Szénbányák pártbizottságának a titkára. Öt kérdeztem, mi a véleménye a Heves megyében folyó pártépítő munkáról?

Hatvlani Ferencről! illő azért elmondani elöljáró19