Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Salga Attila: Feje fölött glória

oroszból, hát lehet így nyelvet tanítani; rágalom az egész, szívem, képesek ezek felnagyítani még a porszemet is, aztán csodálkoznak, hogy már nem tudják lefújni a papírról. Hát igen, a legfontosabb az, hogy a vezető, a főnök megfelelő emberekkel vegye magát körül, de ennek is elljÖ'n majd az ideje; van nekem mindenhez taktikám! A műv- osztálynak az én névsoromat küldtem el, mert azt még mindig könnyebben ki tudom majd védeni, hogy a tömegszervezetek vezetői nem írták alá, mint azt a szégyent, ami akkor szakadna szegény fejemre, ha nem tudnám az igazamat kiharcolni. Aztán ott volt délután az össztánári értekezlet! Maca vezette le, de szörnyű hülyén csinálta, bizal­maskodott velem, mindig Mártának szólított. „Most azért jöttünk össze, hogy megbeszéljük az isko­lánkban tapasztalható problémákat. Márta majd elmondja, ahogy ő látja, aztán hozzá lehet szólni.” Legszívesebben bokán rúgtam volna, de nagyon jól tudod, szívem, hogy távol áll tőlem az agresz- szivitás minden formája; föl is kellett állnom, pe­dig a lábaim már fájtak a tűlsankúban, de az evi­dens, hogy egy igazgatónő, amikor beszél, nem maradhat ülve, a hallgatósággal kontaktusba kell kerülni, s ez csak az élő szó szónoki erejével megy, gesztikulációval, mimikával... Gondolhatod, mi­lyen lelkierővel kezdtem hozzá ezek után, pedig igazán megvolt a logikusan, érvekre alapozott be­szédemnek a fonala, az íve, de így teljesen null- pontról kellett indulnom... Aztán, tudod, még jobban is sikerült, mint gondoltam; többek kö­zött megemlítettem, hogy a „probléma” szó meg­oldandó feladatot jelent, tehát Valójában csak ideiglenes nehézségekről van szó, mert összefogás­sal, türelmes, pozitív hozzáállással, némi áldozat- vállalással ezeket a nehézségeket le lehet küz­deni, de hiába beszéltem, mert felállt Tóth Fran­ciska és a fiatalabb generáció nevében a KISZ- eseknek klubtermet kért, adjam oda a nyolc bé termét, ők még a takarítását is vállalják. Hogy adhatnám oda, amikor az ilyen meggondolatlan fiatalság melegágya a bűnnek, a nyolc bét pedig nem azért építették, hogy ott kocsma legyen, meg fölrobbanjon a szexbomba .. . aztán majdnem megfenyegettek, hogy fölmennek a járáshoz igaz­ságért . . . Akkor a Gazsó Erzsi azzal állt elő, hogy télen miért kell kijárni a gyerekeknek az udvari vécére, miért nem használhatják az épületben le­vőt, akikor jobban lehetne ellenőrizni, hogy kik dohányoznak a vécében, hát ilyet állítani, ez már igazán impertinens, hogy az én iskolámban a gye­rekek dohányoznák a vécében .. . Ezek engem itt büntetlenül gyanúsftgatnak, vádolnak, olyat fel­tételeznek az iskolámról, ami egyenesen skanda­lum!... Aztán persze jól megválaszolitam neki: annyi levegőre igazán szüksége vlan minden gye­reknek, és megbízom Gazsó Erzsit, hogy szervez­zen a szünetekre állandó vécé-ügyeletet... Ha láttad volna, szívem ... a képét, de igazán meg is érdemelte!... Nagyon fárasztó volt ez a napom .. . Szívem .. . Hiába minden. Érted, ugye? A vacsora sem esne jól, nem is fürdők, majd reggel. Olyan rendes vagy, hogy hagysz aludni... Szia, puszi ... Saiga Attila SZOKOLAY ZOLTÁN: Majd majd múzeumba is megyünk, igen, tilosra váltó későőszi fényben szabálytalanul vágunk át a téren, mert nem jár árra akkor senki sem. egy szalmabábot hintáztat szívem, sikong a báb, én földre ejtem, s éppen kihull a csikk kezedből észrevétlen, s a lángot eltapossuk sebtiben. és mégsem látjuk már a képeket, csak egymás arcán sok kis hólyagocakát, és pánik tör ki, ég a múzeum, madonna~ölben hamvadó gyerek kiált: fogják el, ők a tettesek, a szalmabábot élve eltaposták! BENCZE JÓZSEF: Dalok Az elvetett magban megőszül szakállam, szép kalásszá érik félrecsapott vállam. Behunytam magamba földi összeomlást, kiűztem magamból a legrútabb rontást. Hunyorgó száz kaszás a hullámzó rozsban az izgatott nyárban kalász is megroppan. Halál, ne adj erőt, védd a megtévedőt, halál, ne jöjj haza árván egy éjszaka. 16

Next

/
Thumbnails
Contents