Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Fülöp Lajos: Madáchné Fráter Erzsébet
.nevezett fagyöngyöktől nyerte, Bonbardi Mihály pl. Topographixt Magni Regni Hungáriáé, s Tersz- tyánszky János által bővített, Bécsiben, 1750-ben megjelent műben Gyöngyös városáról írva azt állítja, hogy a város patakjáról kapta nevét, a patak pedig „a quernis baccis, coquendo visco ido- neis, dictum, quiibus abundasse humc locuim, an- tequam eum insedisset oppidum: tehát a Gyöngyöspatak partján és Gyöngyös város vidékén hajdanta dúsan tenyésző gyöngy alakú s madárlépenyv főzésére alkalmas tölgybogyók, illetőleg fagyöngyök játsszák a kulcsszerepet a víznév és a helységnév kialakulásában. A fagyöngy szóösszetétel etimológiájára vonatkozólag érdemes idéznünk a kiváló szótáríró, Kassai József véleményét: „Faigyöngy ..., mert ezen bogyók megkopasztatván, bőröktől megfosztatván, hasonlókká lésznek a’ fejér gyöngyökhöz” (Magyar-Diák Szókönyv, II. 314.). A Mátra 'alján élő nép emlékezete is tud arról, hogy a Gyöngyösön átfolyó patak partján és a város környékén sok volt az úgynevezett „gyöngyös fa”. A nehéz telek idején a környék lakói zsákszámra szedték le a fagyöngyöket és sertéseik táplálására használták. Erről árulkodik ez a népi szólásrigmus is: Horton hortyognak, Ecsegen ecseg- nek, Gyöngyösön gyöngyöznek. Azaz a gyöngyös fákról leszedik a fagyöngyöket. Hogy a gyöngy-gyüngy, gyöngyös-gyüngyös köznevek és az ezeken alapuló Gyöngyös víz- és helységnév igen régi tagja a magyar nyelv szótári szókészletének, arról ezek az okleveles adatokból szemelt alakváltozatok is tanúskodnak: Gungus, Gyungus (1261), villa Gyungus, fluvius Gyungus (1301), in portu fluvii Ganges (1454) stb. Gyöngyös város neve a felvázolt etimológia szerint is szervesen illeszkedik bele abba a névadási típusba, amely szerint egy-egy helység a hasonló nevű patakról nyeri el megnevezését. Megyénkben is gyakori ez a névtípus. Ez a példatár bizonykodik róla: Ostoros, Hevesaranyos, Natgyköké- nyes. Eger város neve is ebbe a típusba vonható: az eger ~ éger fanév adott alapot a környezetre utaló névre, majd ezt a nevet veszi át a patak, s végül az Eger-patak partján települő város is ezt a nevet nyerte (Bakos: Az Eger név eredete; Az Egri Főiskola Évkönyve, VIII. (1962). 163—174.). Hasonló a kialakulási rendje a Gyöngyös városnévnek is: a gyöngy ~ fagyöngy köznév az alapja a Gyöngyös víznévnek és ettől nyerte el a város is megnevezését. A gyöngy, fagyöngy, gyöngyös köznevekből jelentés vesztés révén tulajdonfőnév lett. Így Gyöngyös neve a magyar helységnévtí- pusdk rendjébe is szervesen illeszkedik bele. Rövid közleményünkből az is kitűnhetik, hogy nemcsak a város története gazdag tényszerű információkban, hanem a város nevének névélettani háttere is. Ezért szóltunk e természetes keletkezésű helységnév kialakulását motiváló tényezőkről éppen úgy, mint a megnevezés teljesen magyar jellegéről. Hazai névtudományunk legutóbbi évtizedeiben több olyan tanulmány jelent meg, amely tematikájának szín ességével, változatosságával is példázza a helynévkutatás fejlődését. Sajnos Gyöngyös nevére vonatkozólag kevés forrásanyag áll rendelkezésünkre. A társtudományok művelői olykor érintik ugyan e résztémáit is, de még kevés valóban használható ismeretről és adalékról adnak számot. Abban azonban reménykedhetünk, hogy a helynévkutatás és -feldolgozás egyre korszerűsödő elvi és módszerbeli útmutatásai nyomán és a történeti névanyag bővülésével, Gyöngyös város nevének élettörténetét is teljesebbé, színesebbé tehetjük. A város régi térképeinek tanulságairól sem szabad megfeledkeznünk: elsősorban a névalak va- riálódási formáinak számibevevésére gondolunk. Bakos József Madáchné Fráter Erzsébet* Madách Imre 1844. február 28-ának éjszakáján néhány bizalmas sort írt barátjának, Szontágh Pálnak. Levelében ennek az arcképvázlatnak a főszereplőjéről, Fráter Erzsébetről1 volt szó, akinek abban az időben Szontágh udvarolt. Madách éppen aznap este találkozott (és táncolt) a leánnyal a balassagyarmati megyebálon. A szóban forgó levél talán legjellemzőbb részlete a következő: „Hol kezdjek írni ezen minden vonzó és minden álnok, minden jó és minden könnyelmű, minden lelkűiét és minden cynizmus mikrokosmosáról? ... Öltözete . . . igen ízléses és egyszerű fehér, hajzata pretension kis taréjával, mint egy lidércke, mely éjjel ég, bolyong, örvény fölébe csal — és megfoghatatlan ... Karkötője elveszvén, mint róla leesik minden bilincs .. . kedélye változékony — eső napsugarak között.”2 * Előadásként hangzott el a balassagyarmati Madách- emlékülésen, 1983. ápr. 25-én. Az idézet rendkívül találó jellemzés, mély emberismeretről és kísérteties jövőbelátásról tanúskodik .. . No de ki is valójában a levél szereplője, és milyen előzményei, illetve következményei vannak ennek a találkozásnak? Fráter Erzsébet Fráter Pálnak, a nógrádi alispánnak az unokahúga, aki ekkor rokonánál tartózkodott Balassagyarmaton. Bár a Nógrád megyei Csécsén született, mégis bihari illetőségű, Fráter Józsefnek a leánya, Cséh- itelekről. Abból a Fráter családból származott, amely Martinuzzi Fráter Györgyig vezette vissza az eredetét. Nem volt különösen vagyonos família, nem is adott sokat a kasztbéli különbségekre. Vidám, nótás kedvű, patriarchális beállítottságú emberek a család tagjai (közülük származott Fráter Loránd, az ismert dalszerző is). Erzsi az édesanyját korán elveszítette, voltaképpen az apja nevelte fel, majd nagybátyjához, a Csécsén lakó Fráter Pálhoz és sógornőjéhez, Platthy Klárához ke48
